A katonai járművek itteni elhelyezése állandó volna – azaz jogilag állomásoztatásnak minősülne –, az amerikai kezelőszemélyzet viszont csak ideiglenesen érkezne hazánkba. Bár Hende Csaba honvédelmi miniszter cáfolta, hogy létezne hivatalos amerikai megkeresés, úgy tudjuk: informálisan, nagyon is konkrét formában ez megtörtént, és a tárca előterjesztése a napokban kerül a kormány elé. Bár forrásaink a kezdeményezést „visszautasíthatatlanként” jellemzik, kiemelik: a miniszterelnök óvatosan kezeli azt, nem akarja, hogy veszélyeztesse a magyar–orosz kapcsolatokat.
Mint arról lapunkban is beszámoltunk, korábban csak arról volt szó, hogy konkrét hadgyakorlatok idejére érkeznek amerikai harcjárművek Magyarországra. Ilyen lesz a szeptember–október folyamán megrendezendő Brave Warrior fedőnevű is, amelyre a Németországban állomásozó 2. felderítő lövészezred könnyű, nyolckerekű Stryker harcjárműveit várják.
Az újabb amerikai kezdeményezés ugyanakkor hasonló ahhoz, amit hat másik keleti NATO-tagállamban már jóváhagytak. Egyrészt a kollektív védelem szándékának alátámasztása, másrészt logisztikai egyszerűsítés és spórolás céljával tárolnák itt állandóan a nehéz harcjárműveket, amelyeket elsősorban a tavasztól őszig terjedő időszak hadgyakorlatai idején használna az ide rotációs alapon érkező amerikai személyzet.
A Magyarországra kerülő Abramsok és Bradleyk tárolására és karbantartására amerikai pénzből felújítanák a tatai laktanya egyes létesítményeit, a századszintű gyakorlatok céljaira a helyi, szomódi lőteret, a zászlóaljszintűekre pedig a várpalotait. A Honvédelmi Minisztérium (HM) a létesítmények fejlesztése mellett a honvédség számára lehetővé váló többlet kiképzési lehetőség miatt is támogatja a megkeresést. Az ide telepített haditechnikát a Szlovákiában és Szlovéniában sorra kerülő gyakorlatokra is igénybe lehetne venni.
Úgy tudjuk: Orbán Viktor miniszterelnök óvatosan viszonyul a kezdeményezéshez, tartva attól, hogy az árthat az orosz–magyar kapcsolatoknak. Ugyanakkor forrásaink szerint jó esély van arra, hogy a lépés „nem éri el az oroszok ingerküszöbét”. Az ide telepítendő erő nagysága ugyanis jelképesnek tekinthető, s Magyarország nem „frontország”, azaz nem határos Oroszországgal. Betű szerint nem sérülne az 1997-es NATO–orosz alapokmány sem, amely „jelentős” erők állandó jellegű telepítésének a mellőzését irányozta elő. Szakértők szerint ebből a szempontból Moszkva számára az a fontos, hogy a nukleáris csapásmérő potenciállal rendelkező, illetve rakétavédelmi fegyverrendszereket ne fogadjon be az adott NATO-tagország.
Mivel a magyar jog szerint a tankok telepítése – még ha állandó katonai személyzet nélkül történik is – állomásoztatásnak minősül, a kérdésben a végső szót az Országgyűlésnek kell kimondania.
