„Ez nem az az EU, amelyet szeretnénk” – idézte a kancellárt online kiadásában a Bild című lap, amely szerint Angela Merkel élesen bírálta, hogy a tagországok nem működnek együtt a válság kezelésében.
A németországi helyzetről elmondta: nem szabad senkit azzal hitegetni, hogy Németországban maradhat akkor is, ha nem éri üldöztetés a hazájában, mert így „nem tudunk segíteni azoknak, akik védelemre szorulnak”.
Hozzátette, hogy mindenki teljes erővel dolgozik a menedékkérők számának „drámai emelkedése” miatt sokasodó feladatok megoldásán. A menedékkérőket télen is lakható szállásokon kell elhelyezni, mire hidegre fordul az idő, ezért nem lehet tovább „normál üzemmódban” dolgozni, és „néhány rendelkezést hatályon kívül kell helyezni” – mondta Angela Merkel.
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet, ami a tavalyinak a négyszerese. A legtöbb befogadóállomás túlzsúfolt, és sok embert már csak sátrakban, lakókonténerekben tudnak elhelyezni. Alsó-Szászország tartomány belügyminisztere már augusztus elején sürgette több építésügyi jogszabály felfüggesztését, hogy gyorsabban alakíthassanak ki szállásokat nem lakóingatlanként besorolt épületekben.
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter kedden az alsó-szászországi Friedlandban működő befogadóállomáson tett látogatásakor azt mondta, hogy a berlini vezetés a tartományok igényeire szabott, „dinamikus” segítséget nyújt, és nyitott a „nemkonvencionális” megoldásokra.
A menekültügyi rendszer túlterheltsége miatt a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) is alkalmaz rendkívüli megoldásokat. A Spiegel Online hírportál keddi beszámolója szerint a hivatal a szíriai menedékkérők esetében eltekint a menekültügyi kérdéseket uniós szinten szabályozó úgynevezett dublini rendelet előírásainak alkalmazásától, vagyis nem vizsgálják meg, hogy a kérelmező mely uniós tagállamban lépett az EU területére. A dublini rendszer szerint a menedékjogi eljárást abban a tagországban kell lefolytatni, amelyben a menedékkérő belépett az EU-ba, de más tagállam is átveheti az eljárást. Németország ezentúl így jár el valamennyi szíriai menedékkérő esetében.
A súlyos polgárháborúból érkező szíriaiak körében csaknem 100 százalékos az elfogadott kérelmek aránya, és a BAMF eddig sem igen élt azzal a lehetőséggel, hogy a kérelmezőt visszaküldje abba a tagországba, ahol elérte az EU-t. Az idén júliusig csupán 131 szíriai állampolgár ügyében tették ezt meg, míg a közel-keleti országból származó menedékkérők száma az első fél évben 44 ezer volt.
