Az optimizmusra már csak az is okot adhat, hogy az elemzések szerint a Szaharától délre eső régió immár a világgazdasági növekedés motorjává vált. „Az IMF a térségben 4,9 százalékos GDP-növekedést jósolt az idei évre, de a Világbank például Ruandára, Kenyára és Ugandára 6 százalék feletti emelkedést prognosztizált” – ismertette az MTA munkatársa. Hozzátette: ilyen mértékű növekedés mellett a befektetések hozamai is magasabbak. A PricewaterhouseCoopers (PwC) egyébként a 2050-ig tartó időszakról szóló elemzésében főleg Nigériát emeli ki az afrikai országok közül, amely hosszút távon is 5 százalék körüli növekedéssel számolhat.
Lagos mellett Johannesburg, Kinshasa, Dakar vagy az elefántcsontparti Abidjan is azok közé a városok közé tartozik, amely nagy fejlődés előtt állhat. Ezeken a helyeken folyamatosan változik a városkép, sorra nőnek ki a földből az új felhőkarcolók. A fejlődés természetesen függ attól is, hogy a befektetők az adott várost mennyire találják vonzónak, Lagosban, Kinshasában vagy Johannesburgban például már tömegesen ott vannak, de a folyamatnak nincs vége. A PricewaterhouseCoopers felmérése alapján a tíz legnagyobb szubszaharai város a befektetők Mekkájává válhat. „Ezekről a helyekről a magyar közvélemény most még gyakorlatilag semmit nem tud, de ez szerintem meg fog változni” – véli Biedermann Zsuzsánna.
Ez már csak azért is fontos, mert tavasszal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésben javasolta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy július elsejével induljon el a déli nyitás stratégiája, amelynek fókuszában Afrika és Latin-Amerika áll. Egy éven belül négy új nagykövetség – Ecuadorban, Etiópiában, Ghánában, Angolában – és hat kereskedőház – Etiópiában, Angolában, Chilében, Ecuadorban, Peruban, Kenyában – nyílik, 2016-ban pedig hazánk már nagyobb hangsúlyt akar tulajdonítani az afrikai és latin-amerikai térségnek külkapcsolataiban.
