Jóval többet kell fizetni Ukrajnában az áramért

Közben átlagosan 13 százalékkal emelték a létminimumot, a minimálbért és a nyugdíjakat.

A befizetések 6-8 százalékkal visszaestek, a regionális fejlesztési, építés- és lakásügyi minisztérium adatai szerint a lakossági rezsitartozás eléri 12 milliárd hrivnyát, a csaknem 154 milliárd forintot.

Az áram díja Ukrajnában sávosan emelkedik. A havi 100 kilowatt fogyasztásnál eddig 1 kilowatt 37 kopejkába (4,7 forint) került, szeptembertől viszont 45,6 kopejkába (5,8 forint). A 100–600 kilowatt közötti fogyasztás esetében 1 kilowatt 79 kopejkába (10,1 forint), az e feletti fogyasztásnál pedig kilowattonként 1,48 hrivnyát (csaknem 19 forint) kell fizetni. Szakértők rámutattak arra, hogy míg korábban az alsó sáv határa havi 150 kilowattnál volt, ezt levitték 100 kilowattra, amit bizonyosan túllép egy ukrán család havi fogyasztása. Az áremelés éppen ezért azoknak a családoknak lesz nagy érvágás, akik a kisfogyasztói rétegbe tartoztak és eddig is nehezen tudták a rezsiszámláikat fizetni.

Közben szeptember 1-jétől a kormány átlagosan 13 százalékkal emelte a létminimumot, a minimálbért és a nyugdíjakat. A létminimumot havi 1330 hrivnyára (17 ezer forint), a minimálnyugdíjat 1074 hrivnyára (13 770 forint), a minimálbért pedig 1218 hrivnyáról (15 616-ról) 1378 hrivnyára (17 667 forintra). Az állam által dotált lakossági rezsi fokozatos piaci szintre emelése a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik fő feltétele volt ahhoz, hogy hitelt nyújtson Ukrajnának.

Az IMF februárban négy évre szóló hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára, összesen 17,5 milliárd dollár értékben, amelynek első, csaknem ötmilliárd dolláros részletét Kijev március 13-án kapta meg. A következő, 1,7 milliárd dolláros hitelrészlet utalását július végén hagyta jóvá az IMF igazgatósága.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója vasárnap Kijevben tett látogatást, ahol megbeszéléseket folytatott többek között Petro Porosenko államfővel és Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel. Tárgyalásai után tartott sajtótájékoztatóján lenyűgözőnek nevezte a gazdasági reformok gyors előre menetelét Ukrajnában. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az ukrajnai bankszektor nem omlott össze, és üdvözölte a korrupcióellenes iroda létrehozását. Kiemelte, hogy az ukrán gazdaság már mutatja a talpra állás jeleit. Azután, hogy az év elején mélyrepülésbe kezdett az ukrán valuta, és február végén a dollár árfolyama átlépte a 30 hrivnyás lélektani határt, tavasszal már stabilizálódott a hrivnya árfolyama, a dollár május óta kis kilengésekkel 21-22 hrivnya körüli középárfolyamon mozog.

Komoly könnyebbséget jelent Ukrajnának az, hogy augusztus végén sikerült megállapodni a nemzetközi hitelezőivel adóssága átalakításáról. Az ország tartozásának 20 százalékát a magánhitelezők leírják, a fennmaradó rész törlesztését pedig 2019-ig felfüggesztik. Ezzel gyakorlatilag az államcsődöt kerülte el Ukrajna.
Közben egyre növekszik Ukrajna év elejére jelentősen megcsappant arany- és devizatartaléka. Augusztus végén a tartalékszint 12,617 milliárd dollár volt, két milliárddal több, mint egy hónappal korábban. Az idei év elejére 7 milliárd dollárra csökkent a jegybanki devizatartalék, míg egy évvel korábban még 20 milliárd dollár volt.

Natalija Jareszko ukrán pénzügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy az év első nyolc hónapjában a tervezettnél csaknem 25 milliárd hrivnyával (320 milliárd forint) több bevételre tett szert az állami költségvetés a decentralizációnak és az új adópolitikának köszönhetően. Az idén január és augusztus között 364,4 milliárd hrivnya (4672 milliárd forint) bevétele lett az állami büdzsének, ami 34,8 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában volt.