Megerősíthetem és megismételhetem, hogy Szíriában vannak orosz katonai szakértők is, akik segítenek az odaérkező haditechnika használatának elsajátításában – mondta Marija Zaharova külügyi szóvivő. Hozzátette: Oroszország szükség esetén megfontolhatja, hogy pótlólagos segítséget nyújtson Szíriának a terrorizmus elleni harcához. Hangsúlyozta egyben, hogy amennyiben szükséges a terroristaellenes intézkedések fokozása, a kérdést megvitatják, de kizárólag a nemzetközi és az orosz jog alapján.
Mint azt a Reuters brit hírügynökség megjegyezte, Moszkva most első alkalommal ismerte el, hogy orosz katonai szakértők is vannak Szíriában. A közelmúltban több nyugati lap is hivatkozott szíriai forrásokra, melyek szerint orosz katonák harcolnak Szíriában. Több olyan kép látott napvilágot, amelyeken feltételezések szerint Szíriában orosz haditechnika látható harc közben. Távolról készült fotókon vélhetően orosz Szuhoj harci gépek és Pcsela drónok is felfedezhetők voltak. Tény, hogy nyár végén felgyorsult az orosz haditengerészeti hajóforgalom a Földközi-tenger irányába. Boszporuszi török megfigyelések hírt adtak olyan orosz hajókról, melyek korábban sohasem szállítottak rakományt a felső fedélzetükön, ám mostanában számos alkalommal igen. Kamaz nehéz-teherautók, és valószínűleg BTR páncélozott szállító harcjárművek, valamint nagy, többméteres ládák utaztak a tengerszoroson át északról délre az álcahálók alatt.
Ezt megelőzően Moszkva csak annyit ismert el, hogy az Aszad-rezsim legfontosabb fegyverszállítója. 2013-ban, amikor állítólagos vegyifegyver-támadásra hivatkozva az Egyesült Államok kis híján légicsapásokba kezdett Damaszkusz ellen, Barack Obama negatív döntésének egyik indoka az volt, hogy Szíriát orosz Buk légvédelmi és Basztion partvédelmi rakétarendszerekkel szerelték fel, melyek miatt elkerülhetetlenek lettek volna az amerikai veszteségek.
Hogy katonailag mi indokolja az orosz beavatkozást, az a harctéri jelentésekből, de még Aszad elnök nyár végi helyzetértékeléséből is kiviláglik. Egyre erősebbek azok a Nyugatról, a gazdag arab olajmonarchiák és Törökország részéről támogatott, jórészt szélsőséges fegyveres csoportok (Iszlám Állam, an-Nuszra Front), melyek ugyan egymással is harcolnak, de mindenekelőtt a síita bázisú Aszad-rezsimet akarják felszámolni, szponzoraik Irán- és Oroszország-ellenes stratégiai céljait szolgálva. Ezt mutatja az a hír is, miszerint lázadók elfoglalták a kormányhadseregtől az Abu al-Duhur légitámaszpontot az északnyugati Idlíb tartományban, ahol ez volt az utolsó bástyájuk.
