Egy Egyiptomból Oroszországba tartó orosz polgári repülőgép zuhant le a Sínai-félszigeten szombaton. Az egyiptomi kormány közleménye szerint 214 orosz és három ukrán utas tartózkodott a gépen, senki sem élte túl a katasztrófát. Egyiptomi biztonsági források a nap folyamán annak a véleményüknek adtak hangot, hogy műszaki probléma okozhatta a légi szerencsétlenséget. Az AFP francia hírügynökség által megkérdezett több katonai forrás is úgy vélte, hogy az Iszlám Állam egyiptomi szárnyának a felkelői, akiknek a Sínai-félsziget északi része a fellegvára, nem rendelkeznek olyan rakétával, amely képes lelőni egy kilencezer méter magasan haladó repülőgépet. Nem zárták ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy pokolgép lehetett a gép fedélzetén, vagy akkor találta el rakéta, amikor a repülőgép műszaki hiba miatt leszálláshoz készülődött.
A Sarm es-Sejk üdülőhelyről Szentpétervárra tartó járat egy nehezen megközelíthető hegyvidéki területen zuhant le a Sínai-félsziget középső részén, a tengerparti el-Arístól délre, Haszna város környékén. Kairói repülőtéri források szerint mielőtt az Airbus eltűnt volna a radarképernyőkről, a pilóta engedélyt kért a legközelebbi repülőtéren való leszállásra, mert rádiókapcsolata korábbi megszakadása miatt ezt szükségesnek tartotta. 23 perccel a felszállás után teljesen megszakadt a kapcsolat a géppel, amely ekkor már 11 ezer méter (más források 9000 méter) magasan repült.
Az Iszlám Állam félhivatalos hírügynökségeként működő Aamaq honlapon is közzétett hírben az dzsihadista szervezet vállalta a felelősséget az orosz utasszállító lezuhanásáért. „Az Iszlám Állam harcosai képesek voltak lelőni a Sínai-tartományban egy orosz repülőgépet, amely több mint 200 orosz keresztes lovagot szállított. Valamennyien meghaltak” – olvasható a Twitter-üzenetben, amelyben azt is közölték, hogy a támadás Oroszország több tucat halálos áldozatot követelő szíriai beavatkozásának megtorlása volt. A dzsihadista milícia tavaly októberben végrehajtott, több mint harminc katona halálát okozó egyik merénylete óta a Sínai-félsziget északi részének térséget az egyiptomi hatóságok katonai övezetté nyilvánították. Júniusban az IÁ egyiptomi szárnyának fegyveresei rakétákat lőttek ki az ENSZ-békefenntartó missziója által használt egyik repülőtérre a Sínai-félszigeten.
„Szinte kizárt, hogy ők voltak” – ezt már Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő mondta a Hír TV-nek. Hangsúlyozta, a terrorszervezetnek nincsenek olyan eszközei, amelyek képesek a repülési magasságig feljuttatni egy rakétát. Úgy látja, sokkal inkább propagandáról van szó. „Az Iszlám Állam is propagandagéppel rendelkezik, a saját híveivel is ezt akarják elhitetni, hogy képesek felvenni a harcot az oroszokkal. Így próbálják saját hatalmukat és erejüket demonstrálni” – így Tálas Péter.
Makszim Szokolov orosz közlekedési miniszter szerint nem hiteles a bejelentés. „Megjelentek különféle információk arról, hogy a Sarm es-Sejkből Szentpétervárra tartó orosz utasszállító repülőgép szerencsétlenségét terroristák által kilőtt légelhárító rakéta okozta volna. Ezt az információt nem tartjuk hitelesnek” – idézte Makszim Szokolov közlekedési minisztert a TASZSZ orosz hírügynökség. A tárcavezető közölte, hogy a katasztrófa térségében már dolgoznak a szakértők. „Ezenkívül a közeljövőben nemzetközi bizottság kezdi meg munkáját, amely az összes összegyűjtött anyag és az összes létező információ alapos elemzése alapján meg fogja állapítani a tragédia okait” – tette hozzá Szokolov.
Mivel a gép pilótája műszaki problémát jelentett, majd megpróbált kényszerleszállást végrehajtani, ezért Pető György pilóta szerint is kizárható, hogy merénylet történt volna.
A Lufthansa német és az Air France–KLM francia légitársaság bejelentette szombat délután, hogy járataik nem fogják használni a Sínai-félsziget fölött azt a légi folyosót, amelyen haladva egy orosz légitársaság Egyiptomból Oroszországba tartó utasszállító repülőgépe reggel lezuhant. A Lufthansa azt is közölte, hogy a döntés mindaddig érvényben marad, amíg ki nem derül a katasztrófa oka. A társaságnak naponta mintegy tíz járata használta eddig ezt az útvonalat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte egy mentőalakulat küldését a Sínai-félszigetre – jelentette be a Kreml. A mentőalakulat küldése Vlagyimir Pucskovnak, a rendkívüli helyzetek minisztériuma vezetőjének a feladata az egyiptomi hatóságokkal való együttműködésben.
Előtte Putyin megbízta Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt, hogy a katasztrófa kivizsgálására alakítson állami bizottságot. Az orosz hírügynökségek jelentése szerint Makszim Szokolov közlekedési miniszter is a katasztrófa helyszínére utazik. Putyin részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak, és arra kérte a kormányt, hogy „nyújtson nekik segítséget”.
Megtalálták a lezuhant orosz utasszállító repülőgép mindkét fekete doboznak nevezett adatrögzítőjét – jelentett be szombat este az egyiptomi polgári repülésügyi miniszter egy kairói sajtótájékoztatón. Általában egy repülőgépen két ilyen készülék van. Az egyik a pilótafülkében elhangzottakat, a másik a repülési adatokat rögzíti. Az egyiptomi hatóságok korábban csak az egyik megtalálásáról adtak hírt. Az ország kormányfője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a fekete dobozok adatainak megvizsgálása nélkül nem lehet megállapítani a katasztrófa okát, de szerinte nincs ok azt hinni, hogy valamilyen „rendellenes" cselekedet áll mögötte.
Párizsban bejelentették, hogy a francia repülésbiztonsági ügynökség (BEA) egy szakértőcsoportot küld Egyiptomba vasárnap. A mérnökök együtt fognak működni német és orosz kollégáikkal a helyszíni vizsgálatokban.
Az orosz utasszállító repülőgép Sínai-félszigeten történt szombati katasztrófája miatt nőttek a harci övezetek közelében történő repülés miatti aggodalmak, amelyek már így is nagy fejtörést okoznak a légi irányítóknak. Amerikai légiközlekedési illetékesek korábban arra figyelmeztették a légitársaságokat és a pilótákat, hogy ne repüljenek 26 ezer lábnál (7925 méter) alacsonyabban a Sínai-félsziget felett, mert a földről leadott lövések veszélyeztethetik a gépeket. Nagy-Britannia és Németország az elmúlt hetekben szintén riasztást adott le a terület feletti repüléssel kapcsolatban a légvédelmi fegyverek jelentette aggodalmak miatt. Egyiptom a térségben iszlamista fegyversekkel harcol, a lázadók tavaly föld-levegő rakétával lelőttek egy egyiptomi katonai helikoptert.
Az útvonalak megváltoztatása növeli a menetidőt és növelheti az üzemanyag-fogyasztást. Gondot okozhat a repülésirányítóknak is, mivel több járatot kell kiszolgálniuk korlátozott légtérben. A Közel-Keleten amúgy is feszült a helyzet a számos – így Irak feletti – repüléskorlátozás miatt, így több légitársaság arra kényszerült, hogy gépei Irán feletti légifolyosókat vegyenek igénybe.
