Recep Tayyip Erdogan pártja, az Igazságosság és Fejlődés Pártja (AKP) a HDP jó szereplése miatt veszítette abszolút többségét a legutóbbi, júniusi parlamenti választáson, és szakértők szerint az államfő és az AKP azért törekedett előre hozott választások kiírására, hogy visszaszerezze a többséget és az alkotmány módosításával elnöki rendszert vezessen be.
Ez a rendszer Erdogan szándéka szerint tekintélyelvű lesz, és iszlamista vonásaiban a malajziai rendszerrel, a szabadság korlátozottságában pedig az orosz rendszerrel rokonítható – mondta a Welt am Sonntagnak Cengiz Aktar, az Istanbul Policy Center nevű isztambuli agytröszt kutatója.
Szerinte Brüsszel Ankarának nyújtandó pénzügyi támogatása nem fogja maradásra bírni a Törökországban élő szíriai menekülteket. A szíriaiak ugyanis azért mennek el az országból, mert a török állam nem ad nekik menekültstátust, így nem rendelkeznek a státushoz kapcsolódó jogokkal és munkavállalási lehetőséggel – mondta az elemző.
Hozzátette, hogy „a világias középosztály exodusa” várható, ha Erdogannak sikerül megerősítenie hatalmát és kiépítenie autoriter, iszlamista rendszerét.
Törökország 1999 végén nyerte el az európai uniós tagjelölti státust. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek. A brüsszeli bizottság nyomon követi a tagságra való felkészülés alakulását valamennyi tagjelölt esetében. Erről éves jelentésekben számol be, amelyekben értékeli, hogy az adott tagjelölt milyen mértékben képes eleget tenni a tagállamokkal szemben támasztott elvárásoknak, tagállami kötelezettségeknek. A jelentéseket az úgynevezett koppenhágai kritériumok részletes értékelése alapján állítják össze.
