A brüsszeli bizottság az európai uniós tagsági feltételek törökországi érvényesülésének alakulását vizsgáló országjelentésében a berlini lap szerint azt írta, hogy súlyos hiányosságok tapasztalhatóak a vélemény- és a gyülekezési szabadság területén, és nem csupán nem javult a helyzet az utóbbi két évben, hanem „visszalépés” történt.
A véleményszabadságot megkérdőjelezi az újságírókkal szembeni politikai nyomásgyakorlás, a jogszabályok korlátozó és pártpolitikai alapú értelmezése és azoknak a pereknek a sorozata, amelyet Recep Tayyip Erdogan jelenlegi államfő ügyvédei indítottak a sajtó képviselői ellen.
A kormányzat megfélemlítésre törekvő gyakorlata nem csak újságírókat érint az Európai Bizottság szerint. A gyülekezési szabadságot aránytalanul nagy mértékben korlátozzák a törvények és a hatóságok, a demonstrációk rendőri biztosítását az erőszak túlzott mértékű alkalmazása jellemzi, a hatósági túlkapások elleni fellépés pedig nem megfelelő.
A török kormányt sokszor éri az a bírálat, hogy nem tesz elég erőfeszítést azoknak a külföldieknek a feltartóztatására, akik átutaznak Törökországon Szíria felé, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam terrorszervezethez. Ezzel kapcsolatban a brüsszeli bizottság kiemelte, hogy a „külföldi harcosok jelenségének” kezeléséhez erélyesen fel kellene lépnie a nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a rendőrségnek.
Az Európai Bizottság különösen élesen bírálta Ankarát a kurd kisebbség helyzetét illetően. Az országjelentés szerint „sürgetően szükséges” újraindítani a békefolyamatot, mert a biztonsági helyzet „drámai mértékben romlott” az utóbbi időszakban. Azt is kiemelték, hogy súlyos atrocitások érik a legálisan működő, kurdbarát Népi Demokratikus Pártot (HDP) – számolt be a Welt am Sonntag.
A lap szerint az országjelentés bemutatását már kétszer elhalasztották, legutóbb éppen a napokban. Ennek oka az lehet, hogy az Európai Bizottság segítséget remél a török államfőtől a menekültválság kezelésében, és ezért inkább majd a november 1-jei parlamenti választás után adja ki az igen kritikus hangvételű elemzést.
Recep Tayyip Erdogan pártja, az Igazságosság és Fejlődés Pártja (AKP) a HDP jó szereplése miatt veszítette abszolút többségét a legutóbbi, júniusi parlamenti választáson, és szakértők szerint az államfő és az AKP azért törekedett előre hozott választások kiírására, hogy visszaszerezze a többséget és az alkotmány módosításával elnöki rendszert vezessen be.
Ez a rendszer Erdogan szándéka szerint tekintélyelvű lesz, és iszlamista vonásaiban a malajziai rendszerrel, a szabadság korlátozottságában pedig az orosz rendszerrel rokonítható – mondta a Welt am Sonntagnak Cengiz Aktar, az Istanbul Policy Center nevű isztambuli agytröszt kutatója.
Szerinte Brüsszel Ankarának nyújtandó pénzügyi támogatása nem fogja maradásra bírni a Törökországban élő szíriai menekülteket. A szíriaiak ugyanis azért mennek el az országból, mert a török állam nem ad nekik menekültstátust, így nem rendelkeznek a státushoz kapcsolódó jogokkal és munkavállalási lehetőséggel – mondta az elemző.
Hozzátette, hogy „a világias középosztály exodusa” várható, ha Erdogannak sikerül megerősítenie hatalmát és kiépítenie autoriter, iszlamista rendszerét.
Törökország 1999 végén nyerte el az európai uniós tagjelölti státust. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek. A brüsszeli bizottság nyomon követi a tagságra való felkészülés alakulását valamennyi tagjelölt esetében. Erről éves jelentésekben számol be, amelyekben értékeli, hogy az adott tagjelölt milyen mértékben képes eleget tenni a tagállamokkal szemben támasztott elvárásoknak, tagállami kötelezettségeknek. A jelentéseket az úgynevezett koppenhágai kritériumok részletes értékelése alapján állítják össze.
