A NATO új keletű intézkedéseinek kommunikációjakor persze nem ezek a képességek, hanem a hagyományos erők élveznek prioritást. A Készenléti Akcióterv (RAP) értelmében a szövetség reagáló erőit (NRF) kétszeresére, mintegy negyvenezer főre duzzasztják, és ezen belül létrehoznak egy nagyon gyors reagálású harccsoportot is (VJTF), amely 48 órán belül a válságövezetbe érkezhet. Hogy ezek fogadása gyakorlatok vagy éles bevetés alkalmával zökkenőmentes legyen, logisztikai-integrációs törzseket (NFIU) létesítenek nyolc keleti tagországban, így Magyarországon (Székesfehérváron) is. Lengyelország és Románia esetében létrejön egy-egy nagyobb formációt (hadtestet vagy hadosztályt) vezetni képes parancsnokság is (Szczecinben, illetve Bukarestben).
A szövetség fokozza gyakorlatai számát keleten, de az 1997-es alapokmány betű szerinti betartása érdekében csak váltott erőkkel. Hasonló elvet követ az Atlanti Eltökéltség (OAR) hadművelet keretében az erők nagy részét biztosító Egyesült Államok is, bár kétdandárnyi nehéz haditechnika (Abrams harckocsik, Bradley páncélozott járművek, az úgynevezett Európai Tevékenységi Készlet, EAS) előrevonása a keleti tagországokba – kezdetben a Baltikumba, Lengyelországba és Romániába, később a hírek szerint Magyarországra, Tatára is – már állandó állomásoztatásnak minősül. Fokozódik a légierő jelenléte is: a Hadszíntéri Biztonsági Csomag (TSP) keretében egymást váltja egy félszázadnyi, azaz tucatnyi amerikai harci gép Kelet-Európában, például az észtországi Amariban, a romániai Aranyosgyéresen, a bulgáriai Graf Ignatievóban, vagy a magyarországi Kecskeméten és Pápán.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!