Merkel kiosztotta Seehofert

A kancellár szerint nem lehet „gombnyomással” megoldani a válságot. Közben valamit elkezdenek építeni az osztrák határon.

A kancellár sajtótájékoztatóján a bajor kormányfő felszólítására vonatkozó kérdésre kijelentette, hogy nem lehet „gombnyomással” megoldani a válságot. Mint mondta, csak lépésről lépésre lehet haladni, és a menekültek számát csak Törökországgal, Görögországgal és az Európai Unióval együttműködve lehet csökkenteni. Mindenekelőtt a menekülthullámot kiváltó okok kezelésére kell összpontosítani – hangsúlyozta.

November 1-je „érdekes nap” lesz, mert akkor tartják Törökországban a parlamenti választást, és utána hozzá lehet kezdeni az EU és Törökország válságkezelő akciótervének végrehajtásához – mondta a német kancellár. Hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt a menekülthullámot kiváltó okok kezelésére kell összpontosítani.

A német kancellár azt is mondta, hogy tavasz óta állandó kapcsolatban áll az osztrák partnerekkel. Az egyeztetés folyamatos, így „ma is, holnap is és holnapután is” tárgyalnak a válságkezelésről – mondta Angela Merkel.

A kancellár pártja, a konzervatív CDU részéről is elutasították a bajor testvérpárt, a CSU elnökének követeléseit. Julia Klöckner, a párt egyik alelnöke, Rajna-vidék-Pfalz tartományi vezetője a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy „ultimátumokkal nem megyünk sokra”, a berlini vezetés pedig régóta szorosan egyeztet Béccsel, csak ezt „nem verik nagydobra”.

Horst Seehofer mellett a bajor belügyminiszter, Joachim Herrmann is élesen bírálta Ausztriát, és ugyancsak felszólította Merkelt, hogy vegye fel a kapcsolatot Werner Faymannal. Az osztrák hatóságokkal korábban jó volt az együttműködés, de most „egyértelműen felső utasításra” egyszerűen lerakják a menekülteket a határon, és nincsenek tekintettel Bajorország helyzetére – mondta a CSU-s politikus a  Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaságnak.

Joachim Herrmann adatai szerint a bajor rendőrség szeptember 5. óta 318 ezer menedékkérőt regisztrált a határon, további 59 ezer embert pedig a tartományi befogadóállomásokon vettek nyilvántartásba. A szövetségi rendőrség adatai szerint csak hétfőn 11 154 illegális bevándorlót tartóztattak fel a bajor–osztrák határon.

Kiéleződött a helyzet keddre az osztrák–német határon, a német hatóságok szerint Ausztria nem tesz semmit az ellen, hogy a menekültek megrohamozzák a határátkelőket. Mivel Salzburg tartomány is „megtelt” migránsokkal, ezért az embereket a stájerországi osztrák–szlovén határátkelőktől már Felső-Ausztriába viszik. Az osztrák rendőrség szerint egyelőre nem tudni, hogy a szlovéniai Sentiljben tartózkodó 3000 migráns mikor érkezik meg Ausztriába.

„Építési jellegű” munkálatok kezdődhetnek az osztrák–szlovén határ egy szakaszán – jelentette be kedden  a stájerországi Spielfeldnél az osztrák belügyminiszter, aki szerint nem kerítést építenek és nem a határt zárják le, hanem a menekültek rendezett átjutását segítik.

Johanna Mikl-Leitner „építési jellegű intézkedésekről” beszélt, de azt nem részletezte, hogy mire készülnek. Tájékoztatása szerint a tervezés szakasza kezdődött el, a megvalósítás időpontjáról a kormány dönt. A miniszter több kilométeren át elterülő „műszaki zárról” beszélt, amelyet a spielfeldi határátkelő elé terveznek építeni.

A spielfeldi befogadóállomáson kedd késő délután 1600, a Bad Radkersburg-i határátkelőnél 600 ember volt, ide további 400 menekültet várnak. A karintiai befogadóhelyekről a nap folyamán továbbutazott Salzburg és Németország irányába az az ezer migráns, akik ott töltötték a hétfő éjszakát. A passaui határátkelőhöz a hatóságok 8000 menekült érkezésével számoltak kedden. Passautól keletre lévő Hanging átkelőnél kedd délután 500-an várták, hogy továbbutazhassanak Németországba. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter kedden felelőtlennek nevezte az osztrák hatóságokat, és arról beszélt, hogy hasonló magatartást még nem tapasztalt Ausztria részéről. Josef Ostermayer osztrák kancelláriaminiszter erre reagálva elmondta: a jelenlegi menekülthelyzetben emberségesen kell eljárni, hiszen a migránsok ellátást kapnak vagy megfagynak. Az osztrák rendőri vezetők szerint nem tudnak mit tenni, és nem tudják feltartóztatni a menekülteket.

Horvátország továbbra is a szlovén határra szállítja a migránsokat, Szlovénia ezért azzal fenyegetőzik, hogy szigorít határvédelmén – írta kedden a horvát sajtó. Karl Erjavec szlovén külügyminiszter azt mondta, hogy Ljubljana szigorít a határvédelmén és csökkenti azoknak az áteresztési pontoknak a számát a szlovén–horvát határon, ahol beléphetnek területére a migránsok, ha Zágráb nem tartja tiszteletben a vasárnapi migrációs csúcson megbeszélteket, miszerint a Közel-Keletről érkező bevándorlók útvonalán fekvő országok a jövőben nem engedik át a menekülteket határaikon az érintett szomszédos államok előzetes beleegyezése nélkül.
A zágrábi belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar–szerb zöldhatár lezárása óta 265 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb–horvát határt. Hétfő éjféltől kedd délutánig 3520 migráns érkezett az országba, továbbra is főleg Bábafalva (Bapska) körzetében lépve át a határt.

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a Vecernji list napilap tájékoztatása szerint hangsúlyozta: Horvátország vonattal és buszokkal továbbra is a szlovén határra szállítja a migránsokat, mivel Zágráb csak akkor tudja betartani a brüsszeli egyezséget, ha azt azok az országok is megteszik, vagyis Szerbia, Macedónia és Görögország, amelyeken át a migránsok Horvátországba érkeznek. Horvátország nem lesz gyűjtőközpont – tette még hozzá.

Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár ugyanazt az álláspontot képviseli a migrációs válságban, és a politikai teendőket illetően is – közölte kedden a francia elnöki hivatal.

A két ország vezetője a digitális fejlesztésekről Párizsban rendezett francia–német konferencián találkozott. A megbeszélésen szóba került a migrációs válság és a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója, amelyen a német kancellár is részt vett.

Francois Hollande Athénban támogatta a görögök azon kérését, hogy az Európai Unió további 330 millió eurós támogatást nyújtson jövőre a menekülthullám kezeléséhez. Az év eleje óta több mint félmillió migráns lépett be Görögországon keresztül Európába.

Az embercsempészek ellen indított Sophia elnevezésű földközi-tengeri európai katonai művelet csak akkor lehet hatékony, ha a líbiai vizeken, sőt magukon a líbiai partokon hajtják végre – jelentette ki kedden a művelet helyettes parancsnoka egy római konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón.

„A művelet csak akkor lehet hatékony, ha a források közvetlen közelében dolgozunk, ha a nagy halakat fogjuk el, nem pedig a tengerre szálló kicsiket. Adott esetben líbiai felségterületen kell majd dolgoznunk” – tette hozzá Hervé Bléjean tengernagy.

A földközi-tengeri uniós katonai művelet három hete kezdődött újabb, második szakaszában – amely továbbra is a nemzetközi vizekre korlátozódik – az uniós tengerészeti erő felhatalmazást kapott a csempészek hajóinak megállítására és a csempészek őrizetbe vételére Líbia közelében, de eddig még nem történt beavatkozás – ismerte el a tengernagy.

A Sophia elsődleges célja, hogy megakadályozza a tengeri haláleseteket. De ha ennek nyomán végül Líbiában rekednek a migránsok, akiknek a számát jelenleg 500 ezer és egymillió közöttire becsülik, „csak még rosszabb helyzet jön létre” – mondta a tengernagy.

Ráadásul az embercsempészek jelentős bevételei miatt – egy százszemélyes gumicsónak becsült haszna 67 ezer euró (csaknem 21 millió forint), egy olyan fából készült bárkáé pedig, amelybe 400 utast is bezsúfolnak, 380 ezer euró –, a líbiai gazdaság jelentős része vetette bele magát ebbe az üzletágba. „Becslések szerint egyes partszakaszokon a bevételek 50 százaléka az illegális bevándorlásból származik” – mondta a tengernagy, aki szerint az érintett térségek gazdasági átalakítására is szükség van.

Egy líbiai beavatkozáshoz azonban az ország elismert nemzeti hatóságainak jóváhagyására és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatára is szükség lenne, amely feltételek a jelek szerint nem egyhamar teljesülnek.