Angela Merkel szokásos hétvégi videóüzenetében arra a kérdésre válaszolva, hogy az uniós szolidaritás csak akkor működik, ha pénzt kell elosztani vagy adósságválságokat kell kezelni, elmondta, hogy természetesen nem erről szól a szolidaritás, de az Európai Unió tagországai a béketeremtő küldetésekkel és a közös külpolitikával már bizonyították, hogy többre is képesek. Ezeket az erőfeszítéseket pedig együtt tették az alapító tagok, a közép-, és kelet-európai uniós országok és a dél-, délkelet-európai tagállamok.
Ezért nincs ok a kölcsönös vádaskodásra, egymásra mutogatásra, viszont a menekültekkel kapcsolatban nagy szükség van tisztázó vitákra – mondta Angela Merkel.
Hangsúlyozta: „közösen meg kell értenünk, hogy több menekült van, mint a második világháború óta bármikor”, és ez „globális kihívás”, amellyel csak az EU részvételével lehet megbirkózni.
Az „európai komponens” mindenekelőtt azt jelenti, hogy „megvédjük külső határainkat”, méghozzá „közösen”, és ezzel „rendezetté tesszük a bevándorlást”, de azt is jelenti, hogy „nagyobb felelősséget vállalunk” mindazon országokért, amelyekben kialakultak a menekülthullámot kiváltó okok, vagy ahol nagyon sok a menekült, mint például Libanonban, Jordániában és Törökországban – mondta a német kancellár.
Hozzátette, hogy Törökországgal már el is kezdődtek a tárgyalások az görög–török uniós külső határ ügyében.
Arra a kérdésre, miként lehet bírálatot megfogalmazni és a további menekültek befogadása miatti aggodalmat kifejezni úgy, hogy ne kerüljön elő rögtön a rasszizmus és az idegenellenesség vádja, a kancellár azt mondta: „muszáj, hogy szabad legyen feltenni kérdéseket, és az emberek fel is teszik a kérdéseiket”.
A párbeszédre pedig „végtelen” mennyiségben nyílik lehetőség, és ennek így is kell maradnia, azért is, mert eddig ismeretlen jelenséggel szembesül az ország: a menekültek tömege révén hirtelen a mindennapi élet részévé válik egy háború, amely a messzi távolban zajlik, és mostanáig szinte csak a televízióból lehetett értesülni a fejleményeiről – fejtette ki Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy a védelemre szoruló embereket be kell fogadni, de „távozniuk kell azoknak, akik pusztán gazdasági okok miatt jöttek hozzánk”. Ennek az elvnek az érvényesítésében „még következetesebbnek kell lennünk” – mondta a német kancellár.
Németország szombaton az egység helyreállításának 25. évfordulóját ünnepli. A frankfurti, központi ünnepségen Joachim Gauck államfő mond beszédet. A kancellár korábban, csütörtök este mondott ünnepi beszédet a Szász-Anhalt tartományi Halléban, ahol az újraegyesített Németország és a tartomány 25. „születésnapját” ünnepelték meg.
Angela Merkel ebben a beszédében is kitért a menekültválságra. Hangsúlyozta: a németek az egységfolyamat tapasztalatai alapján joggal bízhatnak abban, hogy a következő feladatokat is megoldják, „akármilyen nagyok is lesznek”.
Ez érvényes a minden eddiginél nagyobb tömegben Németországba áramló menekültek ügyére is, amelynek megoldása ugyan „Herkulesi munka” lesz, de sikerrel elvégezhető, ha mindenki megérti, hogy „nem egyedül német és nemcsak európai, hanem globális kihívásról” van szó.
Angela Merkel hozzátette, hogy a válságkezelésben három rendező elvet kell követni: először is törekedni kell a válságot kiváltó okok megszüntetésére, másodszor pedig meg kell védeni az unós külső határt az Olaszországban és Görögországban felállítandó hotspotok – menedékkérő-regisztrációs központok –, valamint a Törökországgal folytatott együttműködés elmélyítésével, harmadszor pedig következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a gazdasági okok miatt menedékjogot kérő embereknek távozniuk kell.
A jelenlegi európai uniós szabályozás nem képes kezelni az Európát terhelő illegális migrációs nyomást – szögezték le szakértők Szentendrén a magyar tartalékosok napján tartott biztonságpolitikai előadáson. Angyal Ágnes, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint az Európai Unió az egyik legnagyobb válságát éli most meg. Hozzátette: bár voltak előjelek, az EU későn reagált, Magyarország viszont gyorsan lépett. Úgy vélte, az unió bevándorlási, menekültügyi szabályait mielőbb felül kell vizsgálni.
Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója hangsúlyozta: az Európai Uniónak arra kellene törekednie, hogy az emberek ne induljanak el Európa felé. Egy nemzetállam nem tudja megoldani a helyzetet, de a közös európai megoldásra várva sem lehetünk tétlenek – mondta a migrációs szakértő, hozzátéve: addig is saját határszakaszunkon kezelni kell a helyzetet.
A Csatorna-alagútban szombat reggel 8 órakor újraindult a forgalom, amelyet azért kellett felfüggeszteni hajnalban, mert több mint száz migráns a biztonsági őrökkel szembeszállva behatolt a calais-i terminál területére és két alagútba – közölték különböző források.
