„Természetesen kerítésről van szó, de nem arról, hogy lezárjuk a határt” – fogalmazott Johanna Mikl-Leitner, utalva arra az előző nap már elhangzott bejelentésére, hogy Ausztria „megerősített létesítményeket” hoz létre a határon. Ezek a létesítmények segíthetnek abban, hogy a menekültek rendezett, ellenőrzött formában lépjék át a határt – tette hozzá a miniszter.
Johanna Mikl-Leitner kedden délután jelentette be, hogy „építési jellegű” műszaki munkálatok kezdődhetnek Ausztria déli határrészén, felkészülve arra a lehetőségre, hogy rosszabbodik a helyzet. Ebben a nyilatkozatában azonban a tárcavezető kerítésről még nem tett említést. Fel kell készülni arra, hogy amennyiben kiéleződik a helyzet a határon, akár az időjárás miatt, akár amiatt, hogy az emberek agresszívabbá válnak, rögtön reagálni lehessen a megváltozott állapotokra – jelentette ki a szerda reggeli interjúban a miniszter.
Mikl-Leitner arra a kérdésre, miszerint ezzel akarják-e csökkenteni az Ausztriába áramló menekültek számát elmondta: elsődleges szempont a migránsok szervezett átengedése a határon. A politikus kijelentette: a menekülteket nem Ausztria küldi Németországba, mint ahogyan nem Szlovénia küldi Ausztriába sem. Mikl-Leitner úgy vélte: a nagy menekültáradatot Németország augusztus végi bejelentése indította el, amely szerint befogadja a szíriai migránsokat. Arra a kérdésre, miszerint kritikával illeti-e Németország menekültpolitikáját, a miniszter úgy válaszolt: „a jelzéseknek következményük van és jelenleg ezeket a hatásokat érezzük.” Az Ö1 rádió honlapján közzétett belügyminiszteri interjú összefoglalójában ugyanakkor az állt, hogy megerősített létesítményekről és nem határ menti kerítésről van szó.
Gerald Klug védelmi miniszter az Ö1 rádióban elmondta: konténert vagy mobilkerítést tart elképzelhetőnek a menekültek ellenőrzött terelésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az emberi bánásmódot nem szabad figyelmen kívül hagyni, szerinte ugyanis Magyarország az épített drótkerítéssel „átlépte az emberiesség határát”.
Heinz Patzelt, az Amnesty International ausztriai szervezetének vezetője a szerda reggeli rádióműsorban kijelentette: a kerítés jele a szolidaritás feladásának. Úgy vélte: emberi jogi szempontból megengedhető, ha Ausztria védi a határait, egészen addig, amíg az ország a menekültek befogadását nem utasítja el és igazságos eljárást alkalmaz a migránsokkal szemben.
Sokáig tabunak számított a „kerítés” szó az osztrák belpolitikában – hangzott el az osztrák közszolgálati televízió (ORF) késő esti műsorában kedden. A belügyminisztériumra hivatkozva a híradás azt közölte: a Spielfeldnél lévő határszakaszon több mint két kilométer hosszú kerítés épülhet, egészen a Mura folyóig.
A híradó által ismertetett adatok szerint a múlt héten 58 ezer ember érkezett Szlovéniából Ausztriába, kedden tízezren lépték át a határt a német–osztrák szakaszon. Ausztriában 14 500 átmeneti befogadóhely van, 4500 menedékkérelmet benyújtó pedig különböző szállásokon kapott helyet. Ausztria déli határán lévő Spielfeldnél nyugodt volt a szerdára virradó éjszaka. Éjjel csaknem 900 embert 25 busszal szállítottak át grazi és klagenfurti befogadóállomásokra. Hajnali három órakor további 1100-an lépték át a stájerországi–szlovéniai határt. Az osztrák–német határhoz, a Passauhoz közeli régióba kedd este 5500 menekült érkezett, a hatóságok szerint szállításuk rendben zajlott.
Határozottabb szabályozásra és nem határzárra van szükség a menekültáradat ellenőrzésére – jelentette ki az osztrák kancellár és az alkancellár a szerdai kormányülést követően. Mindketten utaltak arra, hogy szükséges a határtérség „műszaki biztosítása”.
Werner Faymann osztrák kancellár szerint különbséget kell tenni aközött, hogy valaki határkerítést vagy – mint fogalmazott – kaput épít oldalsó szárnyakkal. Ez utóbbit nem részletezte, de azt hangoztatta, hogy szerinte nem kerítést építenek az országhatárra, hanem műszaki biztonsági intézkedéseket foganatosítanak.
Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint az államnak meg kell mutatnia, hogy képes cselekedni és nem csupán tehetetlenül nézi, ahogy emberek áramlanak át a határon. A szuverenitásról és az állami autoritásáról van most szó – jelentette ki az alkancellár. Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy az intézkedéseket Ausztriának Németországgal kell összehangolnia.
A kormány a szerdai ülést követően nyilatkozatban határozta meg a további lépéseket, többek között a menekültjog szigorítását, a határozott idejű menekültstátus kiadásának lehetőségét, valamint a menedékkérő családjának későbbi befogadásáról szóló rendelkezést. A kormány továbbá elegendő számú téliesített befogadóhelyet akar a menekültek rendelkezésére bocsátani.
Az osztrák vezetés továbbá azt tervezi, hogy még kétezer rendőrt vet be a menekültválsággal kapcsolatos feladatok elvégzésére, akár civilszolgálatosokat vagy katonákat is alkalmazhatnak erre a feladatra.
Az osztrák hatóságok az utóbbi napokban egyeztetés nélkül hordtak menekülteket a német határra, ami „nem volt rendben”, és Németország elvárja, hogy Ausztria „azonnal” felhagyjon ezzel a gyakorlattal – mondta szerdán Berlinben a német belügyminiszter. Thomas de Maiziere elmondta: a német kormány „kifogásolja”, hogy az osztrák hatóságok „az éj leple alatt, külön értesítés nélkül bizonyos helyekre menekülteket szállítottak, akik aztán felkészületlenül és felügyelet nélkül jöttek a német határra”.
A két ország képviselői „intenzív megbeszéléseket” folytattak ez ügyben, és Ausztria kedden ígéretet tett arra, hogy visszatér a korábban folytatott együttműködéshez – tette hozzá a német belügyminiszter. „Elvárom, hogy ez azonnal megtörténjen” – jelentette ki Thomas de Maiziere.
Minden európai vezetőnek be kell fejeznie a kettős beszédet a migrációs válság kezelésével kapcsolatban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-vel. Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közleményében mindezzel kapcsolatban kiemelte: minden európai vezetőnek – így az osztrák belügyminiszternek és védelmi miniszternek is – be kell fejeznie a kettős beszédet. „Ausztria korábban elképesztő vádakkal illette Magyarországot a kerítés megépítése miatt, és most mi történik? Ausztria kerítést épít az osztrák–szlovén határon” – fogalmazott. Hangsúlyozta: Bécs korábban bírálta Magyarországot a kerítés miatt, de néhány napja az osztrák külügyminiszter elismerte, hogy a magyar modell sikeres. Ausztria most kerítést épít, de azt állítja, hogy ez nem olyan, mint a magyar kerítés, hanem másfajta – közölte. A külügyminiszter úgy látja, ezek szerint „Európában kétfajta kerítést lehet építeni, és alkalmazni lehet a kettős mércét.” Ezt be kell fejezni – tette hozzá. Szijjártó Péter kifejtette: Magyarország az egyetlen ország, amely megfelel az európai előírásoknak, és itt az ideje, hogy a többi ország is betartsa a jogszabályokat. A V4-es országok támogatásával Magyarország meg tudja védeni a határait, az Európai Unió 28 tagállamának pedig ugyanígy össze kell fognia és meg kell védenie Görögország határát – mutatott rá a tárcavezető.
Angela Merkel német kancellár kedden visszautasította Horst Seehofer bajor miniszterelnök azon követelését, hogy az európai migrációs válsággal összefüggésben legkésőbb vasárnapig hagyjon fel az úgynevezett nyitott határok politikájával. Eközben az osztrák–német határon kiéleződött a helyzet, a német hatóságok szerint Ausztria nem tesz semmit az ellen, hogy a menekültek megrohamozzák a határátkelőket.
Szlovénia a horvát határ megerősítésére készül, erre utal az STA szlovén hírügynökség szerda reggeli értesülése, amely szerint a nap folyamán összeül a szlovén nemzetvédelmi tanács, és olyan döntést hozhat, hogy több katonával vagy fizikai akadállyal erősítik meg az ország horvátországi határát. A tanács ülését a szóban forgó értesülések szerint Miro Cerar miniszterelnök hívta össze. A határ megerősítésével kapcsolatos tervekre azonban már kedden utalt Karl Erjavec külügyminiszter.
Kedd délután óta 3500 migránst szállítottak a horvát hatóságok vonattal a kelet-szlavóniai Felsőtárnokból (Tovarnik) közvetlenül a horvát határhoz közeli szlovén településre, Dobovára. Az új humanitárius folyosóról a két ország rendőri vezetője állapodott meg – írta a Vecernji list című horvát napilap szerdán. Az első vonat kedden délután érkezett meg Felsőtárnokból (Tovarnik) 1100 menekülttel Dobovára, majd éjszaka újabb vonat futott be az állomásra, reggel pedig még kettő. A szlovén rendőrség megerősítette, hogy a kommunikáció a horvát kollégáikkal sokkal jobb, mint korábban volt, és hogy az új rendszer egyeztetett és jól működik.
Eddig az volt a gyakorlat, hogy a migránsok kiszálltak a vonatból a harmicai–rigoncei határátkelő körzetében, a horvát oldalon, majd három kilométert gyalogoltak, hogy illegálisan a zöldhatáron keresztül lépjenek be Szlovéniába, ahonnét a szlovén lovasrendőrök kíséretében még négy órát meneteltek a brezicei és dobovai befogadóállomásokra. Most a vonat egyenesen Dobovára viszi a migránsokat, ahol átszállítják őket egy szlovén vonatra, amellyel továbbutazhatnak egészen az osztrák határ melletti sentilji tranzitközpontba. A szlovén hatóságok már a vonaton elvégzik a bevándorlók regisztrációját.
A szlovén rendőrség azonban kizárja annak lehetőségét, hogy a migránsok ilyen módon való közvetlen szállítása az ország más vasútállomásira is kiterjedjen. Szlovénia ugyanis tart attól, hogy Ausztria korlátozásokat vezet be a migránsokkal szemben, és nem engedi be őket a jövőben területére – írta a lap. A szlovén rendőrség legfrissebb adatai szerint az elmúlt tizenkét napban Szlovéniában 89 789 illegális bevándorlót regisztráltak, Ausztriába pedig eddig 63 715-en távoztak.
A brezicei befogadóállomáson szerdán reggel 2800-an, a dobovai régi és új táborokban pedig 4100-an tartózkodtak. Őket regisztrálják és elszállítják az osztrák határhoz közeli tranzitközpontokba, valamint az ország más részein működő menekültszállásokra.
Szlovénia azonnal megkezdheti egy kerítés építését a horvát határ mentén, ha a kormány szükségesnek tartja ezt, de reméli, hogy az európai uniós intézkedések hatására lelassul a menekültáradat – jelentette ki Miro Cerar miniszterelnök a szlovén nemzetbiztonsági tanács szerdai ülése után.
A kormányfő ismét elmondta: várják, hogy minden érintett ország hajtsa végre a vasárnapi brüsszeli migrációs csúcstalálkozón elhatározott intézkedéseket. „De ha nem teljesítik a vállalt kötelezettségeket, akkor az annak bizonyítéka lesz, hogy az EU politikája nem működik, és arra fogja kényszeríteni Szlovéniát, hogy intézkedéseket hozzon az ország határai mentén.”
Cerar hozzátette, hogy országa még mindig ódzkodik a kerítésépítéstől, „mert a falak Európája ellen vagyunk”, de a kormány „kész megvédeni állampolgárait, a törvényt és a rendet”, ha az EU politikája kudarcot vall. A kormányfő azért hívta össze a nemzetbiztonsági tanácsot, hogy megvitassák a menekültválsággal kapcsolatos kérdéseket, beleértve a biztonsági intézkedések fokozását a határok védelme érdekében, ha a migrációs nyomás változatlanul nem csökken a horvát–szlovén határszakaszon.
Cerar arról is beszélt, hogy a további intézkedésekről csütörtökön tárgyal a kormány zárt ülésén. Az intézkedések azonnal hatályba lépnek, ha a migránsútvonalon fekvő államok nem tartják magukat a Brüsszelben megbeszéltekhez, és helyzet tovább súlyosbodik. A kormányfő nem fejtette ki, milyen intézkedésekre gondol, de szóba jöhet kerítés építése a horvát határon, fokozott rendőrségi ellenőrzés a déli részeken, a hadsereg hatáskörének bővítése és a tartalékosok behívása is.
A miniszterelnök elmondta: éberen figyelnek arra, mit történik az országtól északra és délre, arra utalva, hogy Ausztria bejelentette: kerítést épít az osztrák–szlovén határon. Cerar továbbra is az európai uniós külső határok védelmének biztosítását sürgette, annak érdekében, hogy migránsáradatot még a görög–török határon feltartóztassák.
