Öt pontos cselekvési tervet terjesztett elő Szijjártó

„A migráció globális probléma, amelyre globális választ kell adni.”

A tárcavezető egy ötpontos cselekvési tervet terjesztett elő, amelynek értelmében közös nemzetközi fellépéssel kell megoldani a migrációs válságot, stabilizálni kell a közel-keleti és észak-afrikai válságövezeteket, befogadói világkvótákat kell bevezetni, amelyből a vezető hatalmaknak is ki kell venniük a részüket, növelni kell az ENSZ békefenntartó szerepét, és teljesíteni kell a világszervezetnek a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzéseit.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy mind az Iszlám Állam terrorszervezet legyőzése, mind a szíriai válság politikai rendezése érdekében szükség van a minél szélesebb körű összefogásra, a transzatlanti szövetség és Oroszország együttműködésére. Egyetértését fejezte ki a német kancellárral, aki szerint a megoldás eléréséért maximális mértékben ki kell terjeszteni az együttműködést.

A tárcavezető a migrációs válság okaként a háborúkat és fegyveres konfliktusokat  – a világon az elmúlt öt évben 15 ilyen kezdődött vagy újult ki –, a vízhez való hozzáférés nehezebbé válását és a klímaváltozást nevezte meg. Szavai szerint nem túlzást az állítani, hogy Európának a  második világháború óta példátlan számú és súlyosságú kihívással kell szembenéznie. Ezek között sorolta fel az ukrajnai háborút és azt, hogy az EU keleti partnerségében részt vevő hat ország közül ötben „befagyott konfliktusok” vannak. Rámutatott: nem fenntartható az a helyzet, hogy a gazdasági nehézségekkel küszködő Európai Unió, miközben a világ lakosságának 7-8, GDP-jének pedig 15-16 százalékát adja, a globális jóléti kiadások felét fizeti ki.

„Amivel szembe kell néznünk, az nem menekültválság, hanem sokkal több, sokkal bonyolultabb annál” – hangsúlyozta a magyar miniszter azzal kapcsolatban, hogy sem Európában, sem világszerte nem sikerült konszenzusra jutni a probléma természetével és nagyságával kapcsolatban. „Ez egy korlátlan utánpótlási forrásokkal rendelkező népvándorlás” – szögezte le a miniszter, felhívva a figyelmet arra, hogy Magyarország a népvándorlás legintenzívebb útvonalán fekszik, amelyben menedékkérők, gazdasági migránsok és külföldi fegyveresek vesznek részt.

Egyetértett az ENSZ-főtitkárnak a világszervezet szónoki emelvényéről elmondott kijelentésével, miszerint „ennyi ember sosem volt mozgásba, mint most”. Ennek okaként a régiókat destabilizáló rossz politikai döntéseket nevezte meg és az IÁ terjeszkedését nevezte meg, amely ellen eddig kevés eredménnyel sikerült fellépni.

Szijjártó rámutatott, hogy háborúk miatt  60 millió ember kényszerült otthona elhagyására, a klímaváltozás pedig 25-30 millió migránst eredményezett, akiknek száma 2050-re elérheti a 100 millió főt is. Hangsúlyozta, hogy a globális kihívás elleni globális összefogás nélkül a terhek nagy részét viselő Európa destabilizálódhat, először a periférián, de később a központban is.

Kitért a nemzetközi erőfeszítésekben való magyar szerepvállalásra is, megemlítve, hogy az iraki Kurdisztánban eddig objektumvédelmi feladatokat ellátó 110 fős kontingens kiveszi részét a pesmerga erők kiképzéséből is, és hogy magyar kéksapkások egyebek között Cipruson, Nyugat-Szaharában és Libanonban is kiveszik részüket a békefenntartásból.

Sürgette, hogy az ENSZ lépjen fel az embercsempészekkel szemben. Kiemelte az európai határok feletti ellenőrzés fontosságát és annak szükségességét, hogy  ezt közös európai erők hajtsák végre. Elmondta, hogy a Törökországban, Jordániában és Libanonban működő menekülttáborok fenntartásának és bővítésének finanszírozását az EU-nak kellene átvennie. Keresztény országot képviselő politikusként elutasította a muzulmánellenességet, rámutatva, hogy nem az iszlám hit a probléma gyökere. A magyar külgazdasági és külügyminiszter felszólalását követően megbeszélést folytatott Mogens Lykketofttal, az ENSZ-közgyűlés 70. ülésszakának elnökével, volt dán külügyminiszterrel.