Egyetértett az ENSZ-főtitkárnak a világszervezet szónoki emelvényéről elmondott kijelentésével, miszerint „ennyi ember sosem volt mozgásba, mint most”. Ennek okaként a régiókat destabilizáló rossz politikai döntéseket nevezte meg és az IÁ terjeszkedését nevezte meg, amely ellen eddig kevés eredménnyel sikerült fellépni.
Szijjártó rámutatott, hogy háborúk miatt 60 millió ember kényszerült otthona elhagyására, a klímaváltozás pedig 25-30 millió migránst eredményezett, akiknek száma 2050-re elérheti a 100 millió főt is. Hangsúlyozta, hogy a globális kihívás elleni globális összefogás nélkül a terhek nagy részét viselő Európa destabilizálódhat, először a periférián, de később a központban is.
Kitért a nemzetközi erőfeszítésekben való magyar szerepvállalásra is, megemlítve, hogy az iraki Kurdisztánban eddig objektumvédelmi feladatokat ellátó 110 fős kontingens kiveszi részét a pesmerga erők kiképzéséből is, és hogy magyar kéksapkások egyebek között Cipruson, Nyugat-Szaharában és Libanonban is kiveszik részüket a békefenntartásból.
Sürgette, hogy az ENSZ lépjen fel az embercsempészekkel szemben. Kiemelte az európai határok feletti ellenőrzés fontosságát és annak szükségességét, hogy ezt közös európai erők hajtsák végre. Elmondta, hogy a Törökországban, Jordániában és Libanonban működő menekülttáborok fenntartásának és bővítésének finanszírozását az EU-nak kellene átvennie. Keresztény országot képviselő politikusként elutasította a muzulmánellenességet, rámutatva, hogy nem az iszlám hit a probléma gyökere. A magyar külgazdasági és külügyminiszter felszólalását követően megbeszélést folytatott Mogens Lykketofttal, az ENSZ-közgyűlés 70. ülésszakának elnökével, volt dán külügyminiszterrel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!