Az orosz elnök beszélt az erőegyensúlyon alapuló új világrendről, amelyhez – ne legyen kétségünk – többek között a szíriai katonai fellépésen át vezet az út. Moszkva igyekszik kihasználni a katonai sikereket, s érezhetően az erő pozíciójából tárgyalva emeli ázsióját. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy Moszkva csak a katonai megoldásban gondolkodik. Mint Putyin egyértelműsítette, a belső erőegyensúly megteremtésével párhuzamosan már a politikai megoldáson dolgozik. Mint az orosz elnök elmondta, Basár al-Aszad moszkvai tárgyalásain félreérthetetlenné tette partnerének, hogy tárgyalni kell az ellenzékkel, akár a fegyveressel is, ha az hajlandó az Iszlám Állam ellen fordulni. A legrosszabb lehetőségként említette Szíria felosztását, s egyértelműen kifejezte, hogy Moszkva célja a terrorizmus megtörése, az ehhez vezető út pedig a törvényes elnök megsegítése. S hogy miért lépett be Oroszország a konfliktusba? Mint fogalmazott, még ötven éve a leningrádi utca törvénye megtanította arra, hogy ha verekedni kell, akkor elsőként kell ütni.
Putyin beszélt az ukrajnai válságról, éreztetve, hogy ez elválaszthatatlan a szíriai fellépéstől. Bírálta Kijevet, amiért legfeljebb formálisan teljesíti a minszki megállapodásban foglaltakat, és mint mondta valójában abban bízik, hogy Berlin és Párizs nyomást gyakorol Ukrajnára. Egyértelművé tette, hogy Moszkva javítani akarja a kapcsolatait Európával, bírálta az Egyesült Államokat, amely sajátosan értelmezi a demokráciát, s mint arra többször visszatért, a rakétavédelmi rendszer kérdésében nem mondott igazat, hiszen az iráni atomalkuval világossá vált, hogy az egész telepítés Oroszország ellen irányul. – Már akkor megmondtuk! – fogalmazott az igazság adta önbizalommal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!