Minden, amit az Iszlám Államról tudni érdemes

Röviden összegyűjtöttünk pár fontos információt a Nyugat ellenségéről, az Iszlám Államról.

Mindenütt a bizonytalanságot. Irakban hatalmi vákuum teremtett bizonytalan környezetet: az amerikaiak fokozatos kivonulásával és az iraki központi hatalom gyengeségével tudtak teret nyerni. Emellett a vallási ellentéteket is ki kell emelni: az iraki muszlimok két vallási csoporthoz, a szunnitákhoz és síitákhoz tartoznak – ezek akár egymás meggyilkolására is képesek. Az sem segített, hogy a korábbi – síita – iraki miniszterelnök, Núri el-Máliki elnyomta a szunnita kisebbséget, nem engedte tagjait a hatalom közelébe. Az Iszlám Állam szunnita hitű, így más, síiták (vagy a Nyugat) ellen harcolni kész szunnitákat is képes felszívni.

Emiatt akár Nyugat-Európából vagy Közép-Ázsiából is sikeresen toboroznak harcosokat. Dunay Pál, a George C. Marshall European Center for Security Studies professzora az MNO-nak adott október közepi interjújában azt mondta, hogy az Iszlám Államnak van korrupcióellenes oldala is, így az adott rendszereket szolgáló muftik helyett a hívők inkább a radikális nézeteket valló, de kevésbé korruptnak tűnő vallási vezetőkre hallgatnak. Szíriában a polgárháború okozta káosz jelentette a legnagyobb felszívóerőt az Iszlám Állam számára.

Abból, ami elvileg nem is az övék: az általuk bitorolt területeken a föld alatt rejtező javakból – műkincsekből és olajból. A régészszakmát ismerők szerint az Iszlám Állam felemelkedését követően néhány évvel a mezopotámiai eredetű műkincsek feketekereskedelme fellendült. Az olaj pedig egészen látható módon cserél gazdát: az Iszlám Állam kezén lévő kutakból eladják a felhozott olajat, amelyet a környékbeli finomítók beszállítói megvásárolnak, végül a kész üzemanyagot is értékesítik. Így közvetve a Nyugat – valamint a szíriai felkelők – is életben tartja az Iszlám Államot – derül ki a Financial Times e témát taglaló pompás cikkéből.

Emellett komoly adományokat is kapnak az öbölmenti országokból: Szaúd-Arábia, Katar és Kuvait gazdag magánemberei súlyos dollármilliókkal támogatják a terrorszervezetet – a Newsweek szerint 2013-ban és 2014-ben összesen 40 millió dollár bevételük volt ebből. Ez több mint tizenegy milliárd forint, azaz nagyobb összeg, mint amennyit 2014-ben a Nébih élelmiszerlánc-felügyeleti díjként beszedett Magyarországon.

Az Iszlám Államot nem igazán szeretik a térségben – derül ki az Arab Center for Research and Policy Studies dohai részlege által egy évvel ezelőtt végzett közvélemény-kutatásokból. A Libanonban, szíriai menekültek körében, Irakban, Tunéziában, Jordániában, Palesztinában, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban összegyűjtött adatok szerint az arabok többsége – 59 százaléka – támogatná, hogy légicsapásokat mérjenek az Iszlám Államra. A válaszadók 85 százaléka összességében nincs jó véleménnyel a terrorszervezetről.

Amely egyébként az összes területén élő kisebbséget – így a síitákat, a kurdokat és a jazidikat is – elnyomja, így ezek mind ellene „dolgoznak”. Emellett a szíriai kormányerők és felkelők, valamint az iraki fegyveres erők is fellépnek az Iszlám Állam ellen, utóbbi önmagában elvileg erősebb lenne a Vox szerint, mint a terroristaszervezet, ám nincs jól megszervezve, így csak lassan sikerül visszaszorítani a fegyvereseket.

Viszont az Iszlám Állam ellen nemzetközi koalíció is kiépült, amely felgyorsítja a szíriai, kurd és iraki előretörést. Ebben a nagykoalícióban olyan egymással ellenséges államok dolgoznak a közös célért, mint Irak, Irán, az Egyesült Államok vagy Oroszország. A Newsweek egyébként összeszedte, hogy milyen ellenfelei vannak az Iszlám Államnak, a fentieken kívül a szalafitákat, az arab olajsejkeket, a Hamászt, a Hezbollahot és az al-Kaidát említette a lap.

Az Iszlám Állam – és elődje, az iraki al-Kaida – 2004 óta deklarált célja egy olyan radikális szunnita állam (kalifátus) létrehozása Észak-Irakban és Kelet-Szíriában, amely később a komplett Közel-Keletet magában foglalná. A szervezet a világ minden muszlimja fölött vallási fennhatóságot gyakorolna, de a vallást és a saría törvénykezést is a legszigorúbban értelmezi, így vallási erőszakot is alkalmaz. Üldözi a hitetleneket – tehát a nem radikális szunnitákat (pl. a palesztinokat, akik legyőzése az első lépés az Izrael elleni harcban az Iszlám Állam szerint), a síitákat és a keresztényeket is, éppen ezért is – sok egyéb más ok mellett – kerülhetett Európa az Iszlám Állam célkeresztjébe.