Minden, amit az Iszlám Államról tudni érdemes

Röviden összegyűjtöttünk pár fontos információt a Nyugat ellenségéről, az Iszlám Államról.

ISIS? ISIL? Iszlám Állam? Daesh? – nos, valójában mindegyik azt a terroristacsoportot takarja, amely magára vállalta a párizsi merényleteket és amely ellen Oroszország, az Egyesült Államok, a kurd pesmergák és más népek katonái küzdenek Szíria és Irak területén. A sok névnek az az oka, hogy a csoportosulás folyton változtat. Az iraki al-Kaidából átalakult terrorszervezet 2006-ban deklarálta, hogy államként folytatja Észak-Irakban, ekkor Iszlám Államnak neveztette magát. Később Szíriában is területeket foglalt, ekkor Irak és al-Sham Iszlám Állama (ISIS) néven futott, az al-Shamnak nevezett közel-keleti területet pedig az angol anyanyelvűek Levanteként emlegették, ezért az ISIL forma is elterjedt.

A csoport arab neve al-Dawla al-Islamiya fi Iraq wa al-Sham, amelynek rövidítése Daiish, az angolban mégis a Daesh forma terjedt el. Kiejtve hasonlít a szintén arab dahes szóra, ez viszálykodást, széthúzást jelent, éppen ezért az Iszlám Állam betiltotta a területén a Daesh használatát. Jelenleg Iszlám Államnak nevezteti magát – bár nem állam –, de az Iszlám Kalifátus név is előkerül olykor. A hírportálok az Iszlám Államot szokták használni a pontosság kedvéért, ám mivel a szervezet sokak szerint nem a muszlimok többségét képviseli, és nem is állam, sokan – főleg politikusok és hivatalos szervek – a Daesht részesítik előnyben a derogáló jellege miatt – írja a Vox.

Az Iszlám Állam 2006-ban alakult meg az al-Kaida iraki fiókszervezetéből, 2007-ben pedig nagyon kikaptak az amerikai és iraki erőktől – ezt követően hitték azt a tengerentúlon, hogy kivonulhatnak Irakból. Ám az Iszlám Állam fokozatosan megerősödött, majd a 2011-ben elkezdődött szíriai polgárháború miatt meglátta a lehetőséget, és ott is területeket foglalt. 2014-ben egyébként végleg szakítottak az al-Kaidával (akikkel harcban állnak Szíriában). Ekkorra már komoly területeket birtokoltak Szíriában – ahol de facto fővárosuk, Rakka is található – és Irakban, amelyeket az észak-iraki Szindzsáron keresztülfutó út kötött össze. Ezt az összeköttetést szakította meg az az amerikai–kurd támadás, amelyről pénteken már beszámoltunk. Az Iszlám Állam által birtokolt területek nagysága nagyjából megegyezik az Egyesült Királyság méretével.

Mindenütt a bizonytalanságot. Irakban hatalmi vákuum teremtett bizonytalan környezetet: az amerikaiak fokozatos kivonulásával és az iraki központi hatalom gyengeségével tudtak teret nyerni. Emellett a vallási ellentéteket is ki kell emelni: az iraki muszlimok két vallási csoporthoz, a szunnitákhoz és síitákhoz tartoznak – ezek akár egymás meggyilkolására is képesek. Az sem segített, hogy a korábbi – síita – iraki miniszterelnök, Núri el-Máliki elnyomta a szunnita kisebbséget, nem engedte tagjait a hatalom közelébe. Az Iszlám Állam szunnita hitű, így más, síiták (vagy a Nyugat) ellen harcolni kész szunnitákat is képes felszívni.

Emiatt akár Nyugat-Európából vagy Közép-Ázsiából is sikeresen toboroznak harcosokat. Dunay Pál, a George C. Marshall European Center for Security Studies professzora az MNO-nak adott október közepi interjújában azt mondta, hogy az Iszlám Államnak van korrupcióellenes oldala is, így az adott rendszereket szolgáló muftik helyett a hívők inkább a radikális nézeteket valló, de kevésbé korruptnak tűnő vallási vezetőkre hallgatnak. Szíriában a polgárháború okozta káosz jelentette a legnagyobb felszívóerőt az Iszlám Állam számára.

Abból, ami elvileg nem is az övék: az általuk bitorolt területeken a föld alatt rejtező javakból – műkincsekből és olajból. A régészszakmát ismerők szerint az Iszlám Állam felemelkedését követően néhány évvel a mezopotámiai eredetű műkincsek feketekereskedelme fellendült. Az olaj pedig egészen látható módon cserél gazdát: az Iszlám Állam kezén lévő kutakból eladják a felhozott olajat, amelyet a környékbeli finomítók beszállítói megvásárolnak, végül a kész üzemanyagot is értékesítik. Így közvetve a Nyugat – valamint a szíriai felkelők – is életben tartja az Iszlám Államot – derül ki a Financial Times e témát taglaló pompás cikkéből.

Emellett komoly adományokat is kapnak az öbölmenti országokból: Szaúd-Arábia, Katar és Kuvait gazdag magánemberei súlyos dollármilliókkal támogatják a terrorszervezetet – a Newsweek szerint 2013-ban és 2014-ben összesen 40 millió dollár bevételük volt ebből. Ez több mint tizenegy milliárd forint, azaz nagyobb összeg, mint amennyit 2014-ben a Nébih élelmiszerlánc-felügyeleti díjként beszedett Magyarországon.

Az Iszlám Államot nem igazán szeretik a térségben – derül ki az Arab Center for Research and Policy Studies dohai részlege által egy évvel ezelőtt végzett közvélemény-kutatásokból. A Libanonban, szíriai menekültek körében, Irakban, Tunéziában, Jordániában, Palesztinában, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban összegyűjtött adatok szerint az arabok többsége – 59 százaléka – támogatná, hogy légicsapásokat mérjenek az Iszlám Államra. A válaszadók 85 százaléka összességében nincs jó véleménnyel a terrorszervezetről.

Amely egyébként az összes területén élő kisebbséget – így a síitákat, a kurdokat és a jazidikat is – elnyomja, így ezek mind ellene „dolgoznak”. Emellett a szíriai kormányerők és felkelők, valamint az iraki fegyveres erők is fellépnek az Iszlám Állam ellen, utóbbi önmagában elvileg erősebb lenne a Vox szerint, mint a terroristaszervezet, ám nincs jól megszervezve, így csak lassan sikerül visszaszorítani a fegyvereseket.

Viszont az Iszlám Állam ellen nemzetközi koalíció is kiépült, amely felgyorsítja a szíriai, kurd és iraki előretörést. Ebben a nagykoalícióban olyan egymással ellenséges államok dolgoznak a közös célért, mint Irak, Irán, az Egyesült Államok vagy Oroszország. A Newsweek egyébként összeszedte, hogy milyen ellenfelei vannak az Iszlám Államnak, a fentieken kívül a szalafitákat, az arab olajsejkeket, a Hamászt, a Hezbollahot és az al-Kaidát említette a lap.

Az Iszlám Állam – és elődje, az iraki al-Kaida – 2004 óta deklarált célja egy olyan radikális szunnita állam (kalifátus) létrehozása Észak-Irakban és Kelet-Szíriában, amely később a komplett Közel-Keletet magában foglalná. A szervezet a világ minden muszlimja fölött vallási fennhatóságot gyakorolna, de a vallást és a saría törvénykezést is a legszigorúbban értelmezi, így vallási erőszakot is alkalmaz. Üldözi a hitetleneket – tehát a nem radikális szunnitákat (pl. a palesztinokat, akik legyőzése az első lépés az Izrael elleni harcban az Iszlám Állam szerint), a síitákat és a keresztényeket is, éppen ezért is – sok egyéb más ok mellett – kerülhetett Európa az Iszlám Állam célkeresztjébe.