Vér tapad Edward Snowden kezéhez, mert ha nem szivárogtatja ki az amerikai megfigyelési praktikákat, akkor a terroristák nem használnak jobb, a kommunikációt titkosító alkalmazásokat, így meg lehetett volna akadályozni a párizsi merényleteket. Nagyjából ez uralja a közbeszédet a hírszerzési körökben most. A kérdés valóban aktuális, hiszen a kódolt kommunikáció visszafejtése nélkül a beszélgetések tartalma ellenőrizhetetlen. Mint a szenátus hírszerzési bizottságát vezető republikánus Richard Burr kijelentette, a terroristák minden kommunikációjukat így védik.
Az ilyen vélemények azonban több, a témában illetékes szakértő szerint se állják meg a helyüket. Az Iszlám Állam előtt a globális terrorizmus zászlóshajójaként számon tartott al-Kaida 2007 óta saját kódolású kommunikációs programot használ. Ahogy arról sincs pontos kimutatás vagy tényfeltáró felmérés, vajon Snowden tevékenysége mennyire késztette óvatosságra a terroristacsoportokat. A Recorded Future kiberbiztonsági cég tavalyi tanulmánya szerint az al-Kaida javított a titkosításán, míg az ugyancsak informatikai biztonságban érdekelt Flashpoint szintén tavaly ennek épp ellenkezőjét állapította meg, azaz nincs bizonyíték arra, hogy az iszlamista radikálisok változtattak volna a kódolási gyakorlatukon. Mint az iraki és afganisztáni radikálisokra szakosodott Derek Harvey volt hírszerző megjegyezte, a kiszivárogtatás inkább egyes államok, így Oroszország vagy épp Kína számára volt kínos. Snowden ugyanis még 2013 kora nyarán Hongkongban tartózkodva nem terrorista praktikákról rántotta le a leplet, hanem megmutatta, milyen kínai számítógépeket „figyelt\" az amerikai hírszerzés.
Snowden tevékenységének inkább az internetes cégek körében volt hatása, amelyek legtöbbje ma már elutasítja, hogy a kormányzatoknak kiskapuja legyen termékeikhez, korlátlanul, minden különösebb indok nélkül megfigyelje a felhasználókat. Az Apple már 2011 óta használja a titkosítást több kommunikációs platformján. Többen arra is rámutattak, a demokraták még 2010–2011 körül – a külső támadások kivédése miatt – épp a titkosítások fejlesztése mellett álltak ki. Így – ahogy nem egy szakértő megjegyezte – a terroristák ilyen, nem feltörhető kommunikációs csatornák mögé bújásában az amerikai politikának több felelőssége lehet, mint magának Snowdennek. A vita minden bizonnyal nem áll meg itt, egyúttal olyan kérdéseket vet fel, meddig tarthat a szólás- és személyi szabadság, illetve mi mindent kellene feláldozni a terroristák elleni védelem miatt, s egyáltalán milyen haszna lehet mindennek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!