A varsói székhelyű Frontex európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervét Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke ismertette az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén. Az előterjesztés értelmében az eddigi rendszer helyett egy állandó part- és határőrizeti szervet hoznának létre.
Ennek jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi. A brüsszeli bizottság jogköre lenne a határőrizeti egység telepítése egy adott határszakaszra az új határrendészeti alakulat és parti őrség igazgatási testületének ajánlása alapján.
Az új ügynökség létszáma mintegy 1000 főből áll majd 2020 környékén (szemben a Frontex jelenlegi 400-as adatával), és emellett a tagállamok egyfajta gyors reagálású készültségi erőként további legalább 1500 határőrt biztosítanak számára, akik szükség esetén néhány nap alatt mozgósíthatók és bevethetők lesznek. Az új szervezet költségvetése is majdnem háromszorosa lesz a jelenleginek (2020-ra 322 millió euró, szemben a mostani évre eredetileg betervezett 114 millió euróval).
Az Európai Bizottság a schengeni határkódex módosítására is javaslatot tett annak érdekében, hogy mindenkit, az uniós állampolgárokat is ellenőrizzék a külső határokon. Mint Timmermans mondta, a külső határok ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió állampolgárai biztonságban érezzék magukat.
Frans Timmermans kifejtette: a tervezett biztonsági háló létrehozása elengedhetetlen, annak felhasználására azonban remélhetőleg soha nem fogunk rákényszerülni. Az alelnök elmondta, hogy a bizottság a jövő év elején új javaslatokkal fog előállni a dublini egyezmény tekintetében is.
A szerv létrehozása az előterjesztők szerint a schengeni rendszer megvédését és erősítését szolgálná. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációügyi biztosa az ülésen hangsúlyozta: „a jelenlegi migrációs és biztonsági kihívások nem ismernek határokat és valódi európai megközelítést igényelnek”.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke üdvözölte és a helyes irányba tett lépésként értékelte a tervet, mondván, hogy az uniónak képesnek kell lennie arra, hogy fellépjen, ha a tagállamok nem tudnak eleget tenni a kötelezettségeiknek. „Teljesen normális, hogy az EU közös eszközöket hoz létre a segítség és a beavatkozás céljából” – hangsúlyozta.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő felszólalásában üdvözölte, hogy a javaslat végre a külső határok védelmére összpontosít, ugyanakkor körültekintésre hívta fel a figyelmet a tagállami szuverenitás érzékeny kérdésében. „Mára világosság vált, amit a magyar kormány már augusztus óta mond: addig nem tudjuk megoldani a migrációs problémát Európán belül, amíg nem biztosítjuk a külső határainkat. És ez a feltétele annak is, hogy megóvjuk a schengeni rendszert, az unió legnagyobb vívmányát” – mondta.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke, EP-képviselője írásban beadott hozzászólásában ugyancsak üdvözölte a kezdeményezést. Közölte: meggyőződése, hogy csak ezen a módon lehet elérni, hogy az unió külső határain mindenütt humánus, de eredményes módon valósuljon meg az érkezők ellenőrzése.
Sajtóhírek szerint Németország és Franciaország támogatja a kezdeményezést, míg például Lengyelország élesen ellenzi. Az elképzelés mindenesetre kényes kérdést, a nemzeti szuverenitás ügyét érinti: kötelezhető-e egy tagállam, hogy akarata ellenére egy külső erőt engedjen be saját területére? Az ódzkodó tagállamok megnyugtatására EU-tisztségviselők azzal érveltek, hogy a nemzeti kormányok megakadályozhatják a közös erő bevetését, feltéve, ha a lépést a tagállamok többsége is ellenzi.
Az Amnesty International nevű nemzetközi jogvédő csoport óva intett attól, hogy az állandó határőrizeti szervezetet a migránsok és menekültek jogainak kárára hozzák létre.
Elérte az 1,55 milliót az illegális határátlépések száma az idei év első 11 hónapjában az Európai Unió külső határain – közölte a Frontex. Csak novemberben 276 ezer illegális határátlépést regisztráltak, valamivel kevesebbet, mint tavaly egész évben, amikor 283 ezren lépték át törvénytelenül az EU külső határait.
A Földközi-tengeren uralkodó rossz időjárási körülmények és a nyugat-balkáni útvonalon bevezetett szigorúbb határellenőrzések miatt novemberben az előző hónaphoz a felére, 108 ezer főre esett vissza a Görögországba érkezett migránsok száma. Az idei első 11 hónap alatt összesen 715 ezren vállalkoztak a veszélyes tengeri átkelésre Törökországból a görög szigetekre, ami a tavalyi azonos időszakban mértnek a tizenhatszorosa. Az érkezők legnagyobb hányadát szírek tették ki, akiket az afgánok és az irakiak követnek.
A nyugat-balkáni útvonalon az októberi adatokhoz képest novemberben ötödével, 164 ezer főre esett vissza az illegális határátlépések száma. Az idei 11 hónapban összesen 667 ezren haladtak át az útvonalon, ami a tavalyi azonos időszakban mértnek a 22-szerese. A migránsok jelentős része korábban a görög szigetekre érkezett, majd onnan folytatta útját Horvátországon vagy Magyarországon keresztül.
Albániába tolódik át a migránsok egy részének útvonala annak nyomán, hogy a macedón hatóságok lezárták a görögországi határt a gazdasági bevándorlók előtt – hívta fel a figyelmet a macedón média, amely beszámolt arról, hogy előző nap egy 12 fős marokkói csoportot tartóztatott fel az albán rendőrség.
A Time.mk internetes portál szerint az elfogott menekültek azt állították, hogy athéni lakosoktól értesültek az új útvonalról, amely Görögországból Albániába, onnan pedig Montenegróba vagy Olaszországba vezet. Az albán belügyminisztérium a marokkóiak elfogása után a határellenőrzés szigorításáról döntött.
