Victor Ponta Pekingben lobbizik

A volt román kormányfő ázsiai rakományokkal teli hajókat szeretne látni a Dunán.

Ezért a dunai hajózást megvalósító beruházás komolyan gyengíthetné a meglévő, ám kínai háttérrel felújítandó Budapest–Belgrád vasútvonal pozícióját. Az, hogy a magyar fél most novemberben aláírta a kormányközi szerződést a felújításáról a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnökével, még nem jelenti azt, hogy Kína nem gondolkodna egy másik, kiegészítő infrastrukturális megoldáson is.

Tegnap éppen ezért a Victor Pontával folytatott beszélgetésünkkor megemlítettük, ambíciói magyar érdekeket sértenek. A politikus azonban nyugtató mosollyal válaszolt, s úgy vélte, egyszer a magyar kormánynak is be kell látnia, hogy a Fekete-tenger regionális projekttel mindhárom fél sokat nyerhet.

A román terv alapvető szépséghibája, hogy Athén kikötője, Pireusz kínai többségi tulajdonban van, és korábbi tervek alapján ez az európai bejárat jelentené Kína erős gazdasági hídfőállását nyugati irányba. Ráadásul Pireusz és az előkészítési fázisban lévő Belgrád– Budapest nagysebességűvasút-vonal szerves egységet képezne a logisztikai útvonalban. Nem utolsósorban gyorsabb eljutást biztosítana a kínai termékeknek és nyersanyagoknak Európa belsejébe, mint a dunai hajóútvonal.

– Na, abba nehogy belekeverjen – ezt már a Paks II. építésével kapcsolatban feltett kérdésünkre válaszolta Ponta. Románia ugyanis kínai tőkéből épít atomerőművet. A mintegy ötmilliárd dollár értékű beruházás Paks II.-höz hasonlóan Brüsszelben is felvetett kérdéseket. Ponta szerint azonban a Paks II. „egy másik üzlet”, és a beruházás részleteinek titkosítását elrendelő kormánydöntést nem is kívánta kommentálni. Elmondta, többéves egyezkedés árán, de az Európai Bizottság meggyőződött a Ponta által korábban kezdeményezett beruházás tisztaságáról, ehhez azonban Bukarest biztosította a program átláthatóságát. A kínai tőkéből épülő romániai atomerőmű pedig szintén szembemehet a magyar érdekekkel. A volt miniszterelnök ugyanis jelezte, a beruházás regionális szintű áramellátást tesz lehetővé, vagyis hasonlóan Paks II. ambícióihoz, nem csak a belföldi piacra termelnek majd vele.