Már a nyolcvanas években számítógéppel segítették a kutatást
A könyvtár nemcsak a történeti gyűjtemények megőrzésében, hanem
a tudományos információszolgáltatás fejlesztésében is úttörő szerepet vállalt.
Az 1960-as évek végétől fokozatosan jelentek meg a számítógépes eszközök a könyvtári munkában, 1979-ben pedig információtechnológiai és tudományelemzési kutatórészleg alakult. 1981-ben Magyarországon elsőként indult számítógépes téma- és idézettségfigyelés, valamint az ehhez kapcsolódó tudománymetriai szolgáltatás. Az intézmény 1988 novemberében költözött az Arany János utcai, önálló könyvtárépületbe, ahol az olvasók ma is igénybe vehetik a szolgáltatásokat. A különleges gyűjtemények továbbra is az Akadémia palotájában maradtak.
A digitális átállás újabb mérföldköve volt az online katalógus 1992-es elindítása, majd 2008-ban a REAL repozitórium létrehozása. Utóbbi a tudományos dokumentumok megőrzését és hozzáférhetővé tételét szolgálja, és az MTA jubileumi összeállítása szerint már több mint 317 ezer digitális dokumentumot tartalmaz.
A könyvtár országos kutatástámogató feladatai is bővültek: 2012-ben elindult az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program, valamint a Magyar Tudományos Művek Tára. Az intézmény DOI-azonosítókat is biztosít magyar tudományos folyóiratcikkekhez, disszertációkhoz és konferenciakiadványokhoz. A nemzetközi szakmai életben is jelen van: 2023-ban az MTA Könyvtár és Információs Központ adott otthont a LIBER európai könyvtári szervezet éves konferenciájának, amelyen 420 intézmény képviseletében ötszázan vettek részt.
Ötvenöt ősnyomtatvánnyal bővült a gyűjtemény
A jubileumhoz újabb jelentős adomány is kapcsolódik. Rozsondai Marianne és Rozsondai Béla 2025-ben értékes gyűjteményt ajánlott fel az intézménynek.
A Collectio Rozsondaiana néven nyilvántartott anyag 55, 1501 előtt megjelent ősnyomtatványt is tartalmaz.
A könyvtár a gyűjtemény megőrzése mellett a kutatók és a nyilvánosság számára is hozzáférést biztosít az értékes dokumentumokhoz.
A bicentenárium alkalmából több új kiadvány is készült. Ezek között szerepel A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának története 1826–2026, a Two Hundred Years of Growth in Anecdotes 1826–2026, valamint a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének történetét, illetve a Keleti Gyűjtemény múltját bemutató kötet.
A jubileumi rendezvényen szó lesz a tudósok magánkönyvtárainak 21. századi sorsáról, a határon túli magyarság kulturális örökségének megőrzéséről, valamint a szakkönyvtárak kutatási infrastruktúrában betöltött szerepéről is. A délutáni programban bemutatják a 2027 és 2031 közötti időszakra szóló Nemzeti Könyvtári Stratégiát, a felhőalapú könyvtári szolgáltatási platformokat, továbbá a folyóirat-szerkesztést támogató OJS- és DOI-szolgáltatásokat, valamint az országos digitalizálási koordináció terveit.
A rendezvény minden érdeklődő számára nyitott, de előzetes regisztrációhoz kötött.
