Szergej Lavrov a találkozó előtt még azt mondta: „majd meglátjuk”, hogy lesznek-e egyáltalán tárgyalások. Utóbb viszont kijelentette: egyetértettek John Kerryvel abban, hogy a tárgyalásokat meg kell kezdeni a kijelölt, január 25-i időpontban. „Egyáltalán nem áll szándékunkban januárról februárra halasztani a kezdést” – hangsúlyozta.
Az Egyesült Államok Brüsszelben hívta tárgyalóasztalhoz februárra a nemzetközi koalícióban részt vevő mind a 26 ország védelmi miniszterét, miközben Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter a 46. Világgazdasági Fórum egyik ülésén Davosban azt mondta, hogy „nincs katonai megoldás a szíriai válságra”.
A 2014 nyarán kezdődött légicsapásoknak köszönhetően most először szorult vissza az Iszlám Állam a szíriai Kobaniban és Szindzsárban, valamint az iraki Ramádiban. A külföldi dzsihadisták toborzását azonban folytatja a terrorszervezet. Párizs szerint hetente legalább száz külföldi csatlakozik az Iszlám Államhoz, amely szombaton indított támadást a még a szíriai kormányerők által ellenőrzés alatt tartott Deir-ez-Zór városa ellen.
A párizsi merényletek óta a nemzetközi koalíció növelte a légicsapásokat az Iszlám Állam felügyelete alá tartozó olajtermelő létesítmények ellen, amelyek a legfőbb bevételt biztosítják a dzsihadistáknak. Washington azt szeretné, ha a koalíció tagjai, még hatékonyabban lépnének fel. Ashton Carter szerint ehhez újabb felderítő repülésekre, további különleges erőkre, közlekedési és logisztikai eszközökre van szükség.
A párizsi megbeszélésen a líbiai helyzet is szóba kerül, ahol a dzsihadisták a politikai káoszt megpróbálják kihasználni a befolyásuk növelésére. Az országban egyébként kedden egységkormány alakult, amelynek támogatására számít a nemzetközi koalíció az Iszlám állam elleni katonai hadműveletek esetleges líbiai kiterjesztése esetén.
