A szakértő szerint Phenjan ezzel a lépéssel visszatért a kétezres évek végi mederbe, amikor folyamatos nukleáris robbantásokkal próbálta magára felhívni a nemzetközi közösség figyelmét. Erre azért is van szüksége, mert az egy évtizeddel korábbi állapothoz képest látványosan megrekedt a két Korea közti viszony javulása, az Obama-adminisztráció alatt nem folytatódtak azok a kedvező folyamatok, amelyek a Bush-kormány utolsó éveiben voltak tapasztalhatók.
„Az ENSZ nyilvánvalóan elítéli majd a robbantást, de mivel jelenleg is többféle szankció van életben Észak-Koreával szemben, kezdenek kifogyni az eszközökből” – állítja Csoma. Szerinte
ha Kína válaszlépésként lezárná határait, s nem látná el Phenjant nyersanyagokkal, az végső soron Kim Dzsong Un rendszerének összeomlásához vezetne.
A közelmúltban Kína és Észak-Korea viszonyát amúgy is rendszeres – bár alig látszó – konfliktusok terhelték, de a mostani robbantás által keltett földrengés Kínába is átterjedt, ami miatt iskolákat, épületeket kellett kiüríteni.
Csakhogy Kimék megbuktatása, vagyis a jelenlegi status quo megbolygatása – ahogy azt Csoma Mózes is hangsúlyozta – senkinek nem célja. Sem az Egyesült Államok, sem Dél-Korea, sem Kína, sem pedig Japán nem akar káoszt teremteni egy olyan hihetetlenül felfegyverzett és sűrűn lakott régióban, mint amilyen a kelet-ázsiai. Ha ugyanis a phenjani vezetés megbukna, könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnének nagyon komoly tömegpusztító fegyverek.
Ennek ellenére megszakadhat az utóbbi időkben tapasztalt közeledés Dél-Koreával, s bár korábban voltak biztató jelek, valószínűleg egy ideig semmi nem lesz sem a közös gazdasági beruházásokból, sem a dél-koreai turisták északi nyaraltatásából, ami érzékeny bevételkiesést okozhat Phenjannak.
Az utóbbi időben rengetegszer lehetett hallani, hogy Ban Ki Mun, az ENSZ dél-koreai származású főtitkára a közeljövőben Észak-Koreába látogat, Csoma Mózes szerint a mostani robbantásos figyelemfelkeltés arra is irányulhatott, hogy „kierőszakolják” a főtitkár látogatását. Emlékeztetőül: 1993-ban Butros Ghali akkori ENSZ-főtitkár egy hasonlóan kiélezett szituáció közepén kereste fel a kommunista országot. Ban Ki Mun látogatása egyébként hatalmas fegyvertény lenne Phenjan számára.
Észak-Korea amúgy már évtizedek óta kísérletezik a tömegpusztító fegyverekhez szükséges technológiákkal, így juthattak el a mostani szintre. Csoma Mózes a kétkedő hangok ellenére úgy véli, hogy – mivel hivatalos bejelentés is született – valószínűleg tényleg hidrogénbombát robbanthattak.
Ismert: Észak-Korea azt állítja, sikeres hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre, a tesztet végrehajtó Punge-ri kísérleti telep térségében a Richter-skála szerint 4,9 és 5,1 közötti erősségű földrengést mértek. A robbantásra Kim Dzsong Un december 15-én adott engedélyt, amit az országalapító unokája január 3-án megerősített.
