A bojkott „megmérgezi és polarizálja a vitát, gyengíti az integrációt, és táplálja az antiszemitizmust” – áll a brit kormány közleményében, amely szerint a bojkott árthatna a brit exportnak és a nemzetközi kapcsolatoknak.
2014-ben a leicesteri tanács hirdetett bojkottot az izraeli telepeken készülő termékekkel szemben, a skót kormány pedig „erőteljesen ellenzi” az illegális kolóniákról származó termékek vásárlását, bár a mostani tilalom a nagyfokú autonómiát élvező skót kormányzatra nem vonatkozik.
Az izraeli külügyi minisztérium szóvivője üdvözölte, hogy a londoni kormány nem engedélyezi, hogy az önkormányzatok „Izrael-ellenes” intézkedéseket hozzanak. A brit baloldal viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a döntés a helyi demokrácia ellen intézett támadással ér fel. „Ez a kormányzati tiltás azt is megakadályozta volna, hogy az önkormányzatok fellépjenek a dél-afrikai apartheid ellen” – bírálta az ellenzéki párt a kormányzó konzervatívokat.
A brit kormány ugyanakkor tudatta: a jövőben is ragaszkodik az izraeli telepekről származó termékek pontos címkézéséhez, hogy a fogyasztók vásárláskor tájékozottan hozhassanak döntést.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben tett közzé iránymutatást arra vonatkozólag, hogy hogyan kell az egységes piacon feltüntetni az izraeli telepekről érkező termékek származási helyét, arra hivatkozva, hogy az EU a megszállt területeket nem ismeri el a zsidó állam részeként, így az onnan származó termékeket nem helyes izraeliként feltüntetni. A brüsszeli lépés ellen Izrael hevesen tiltakozott.
