A tiltakozók „Mondj nemet a hot spotra a szigeten!” feliratokat emeltek a magasba. Az Égei-tengeren, a török partok közvetlen közelében fekvő Kosz polgármestere, Jorgosz Kiricisz a hivatala előtt összegyűlt tömegnek azt mondta, a hot spot újabb csapást mér az idegenforgalomra.
A görög kormány az Európai Unió nyomására egy hete vasárnap tett ígéretet arra, hogy február 15-ére hot spotokat létesít a török partok közelében fekvő öt szigeten, hogy szorosabb ellenőrzés alá tudják vonni a török–görög tengeri határon át Európába irányuló migránsáradatot. Az athéni kormány azután szánta el magát erre a lépésre, hogy felvetődött, ki kellene zárni az országot a schengeni térségből.
Leszbosz (Lezvosz), Hiosz, Szamosz és Lerosz lakossága elfogadta ezt az intézkedést, de Kosz hatóságai kezdettől fogva elutasították attól tartva, hogy a migránsok hosszú távú jelenléte súlyosan visszaveti a helyiek legfőbb megélhetési forrásának számító idegenforgalmat.
Jannisz Masztromihalisz szállodatulajdonos az AFP francia hírügynökségnek úgy nyilatkozott: „nem a migránsok ellen vagyunk, de több millió eurót fektettünk már be a sziget fejlesztéseibe, és ez a negyedik legnépszerűbb turisztikai célpont Görögországban”.
A 33 ezer fős Kosz rendkívül kedvelt a pihenésre vágyó, elsősorban német, brit és skandináv turisták körében. David Geraszklisz, a sziget alpolgármestere azt mondta, tavaly 1,8 millió turista látogatott el az üdülőhelyre.
A többi országgal együttműködve kell megpróbálni megállítani a menekülteket a görög–macedón határon – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Kurier című osztrák lapnak adott interjújában. A tárcavezető szerint mindezt Ausztriának nem a nemzeti intézkedések helyett, hanem a saját lépéseivel összhangban kell véghezvinnie. Kijelentette: a belső határok nélküli Európa csak jó külső határokkal működik, szerinte ez a feltétel a görög–török határszakaszon jelenleg nem teljesül.
Sebastian Kurz az interjúban arról is beszélt, hogy az elmúlt évben Macedóniával megbeszélések folytak arról, hogy osztrák katonák és rendőrök segítsenek a határvédelemben, azonban Európa ekkor még nem mutatkozott késznek, hogy megállítsa a menekültek áradatát. „Most viszont már nemcsak Ausztria áll készen arra, hogy katonákat és rendőröket küldjön. A szlovén és horvát kollégámmal folytatott megbeszélésekből úgy vettem ki, hogy ők is hajlandóak erre – Magyarország pedig máris ezt teszi” – hangsúlyozta a miniszter.
