Románia nem kifogásolja a gazdasági és versenyképességi területet, illetve a szuverenitást érintő kompromisszumokat, a javaslat mozgási szabadságra és szociális juttatásokra vonatkozó részét viszont csak akkor tudja támogatni, ha azok nem jelentenek hátrányos megkülönböztetést a román állampolgárok számára – jelentette ki Klaus Johannis.
A román elnök a február elején nyilvánosságra hozott javaslatcsomagban „vészféknek” nevezett szigorításra utalt, amely szerint a Nagy-Britanniába érkező munkavállalók négyévi munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.
Johannis rámutatott: Románia ragaszkodik ahhoz, hogy ne korlátozzák a munkaerő szabad mozgását, a „vészfék” nem lehet diszkriminatív, és fontos, hogy csakis kivételesen és minél rövidebb ideig lehessen alkalmazni. Arról a javaslatról, miszerint a tagállamoknak növelni kéne családi pótlékot azon gyermekek számára, akik nem abban az országban élnek, ahol a szülők dolgoznak, Johannis azt mondta, Bukarest elvárja, hogy egy ilyen intézkedés során a román állampolgárok ne szenvedhessenek hátrányos megkülönböztetést, és azt ne terjesszék ki más szociális juttatásokra.
Egyik intézkedésnek sem lehet visszamenőleges hatálya, nem érintheti az illető tagországban régebben dolgozó vendégmunkásokat – sorolta tovább Johannis Románia feltételeit. A javaslatcsomag csak azt követően léphet életbe, miután Nagy-Britannia – az uniós tagságról rendezendő népszavazást követően – hivatalosan megerősíti, hogy az EU tagja marad – tette hozzá.
A bevándorlási válságról Johannis megerősítette: Románia szerint nem elég a következményekkel foglalkozni, hanem az okokat kell felszámolni. Együtt kell működni a származási és tranzitországokkal, meg kell erősíteni az EU külső határait, és azokat a migránsokat, akik nem minősülnek menekülteknek, ki kell utasítani az unióból – mutatott rá a román elnök.
A közös sajtótájékoztatón Donald Tusk arra figyelmeztetett: az unió fordulóponthoz érkezett, és a szakadás veszélye reális.
