A csütörtökön kezdődött tanácskozás középpontjában a londoni kormány reformigényei álltak, amelyekről nehéz és hosszú tárgyalások után született meg az egyezség. Az uniós vezetőknek számos ponton komoly engedményeket kellett tenniük, hogy tető alá hozhassák a kompromisszumot.
David Cameron brit kormányfő legtöbb vitát kiváltó követelését illetően olyan megoldás született, amelynek értelmében Nagy-Britanniában alapvetően négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat. Az intézkedésnek nincs visszamenőleges hatálya, nem érintheti az országban régebben dolgozó vendégmunkásokat.
Az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentéséről olyan megállapodás született, amelynek értelmében az újonnan érkezők esetében azonnali hatállyal lefaragnak az összegből. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes. Ezt a szabályt az Európai Unió összes tagállama alkalmazhatja.
A megállapodás értelmében Nagy-Britannia kimarad az EU-integráció mind szorosabbra vonásának törvényileg kötelező folyamatából. Emellett ki fogják mondani, hogy az Európai Unióban „egynél több” fizetőeszköz létezik, London pedig különleges biztosítékokat kap arra, hogy egyetlen tagállamot sem érhet diszkrimináció az alapján, hogy milyen pénzt használ.
Az ülést követő sajtótájékoztatóján Cameron hangsúlyozta, támogatásáról fogja biztosítani az egyezséget a szombatra tervezett londoni kabinetülésen, és arra fogja buzdítani a lakosságot, hogy támogassák az ország uniós tagságát a közelgő népszavazáson.
Cameron emellett kijelentette: országa tartósan kivonta magát az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából. Hozzátette, Nagy-Britannia „soha nem fog csatlakozni az euróövezethez”, viszont „teljes beleszólása” lesz az egységes európai piacba.
Az Európai Unió alapelveit tiszteletben tartó, minden fél számára tisztességes megállapodás született a brit reformigényekről – közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint kifizetődő volt a hónapokon át tartó kemény munka. Megjegyezte, szó sincs arról, hogy a megállapodás értelmében Londonnak vétójoga lesz az euróövezeti döntésekben.
Francois Hollande francia államfő szerint a Londonnak tett engedmények az Európai Unió részéről nem jelentenek kivételezést, és nem sértik az uniós szabályokat.
Hasonló véleményének adott hangot Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki szerint az egyezség megerősíti Nagy-Britannia különleges státusát az Európai Unióban, megoldást jelent a londoni kormány követeléseire, és nem sérti a közösség alapértékeit.
Tisztességes az egyezmény a német kancellár szerint is. Angela Merkel kijelentette: az elfogadott dokumentum világossá teszi, hogy Nagy-Britanniára nem vonatkozik az EU-integráció mind szorosabbra vonásának kötelezettsége.
Orbán Viktor azt is közölte, hogy az unió állam- és kormányfői kimondták: Európa külső határait meg kell védeni, a migránsok tömegét meg kell állítani, és a schengeni megállapodást teljeskörűen mindenkinek be kell tartania. Ezzel most először az Európai Unióban elfogadták a magyar megoldást – hangsúlyozta.
Emlékeztetett, hogy a migráció kérdéséről a magyar álláspont mindvégig világos volt: ellenőrzés, azonosítás, megállítás és visszafordítás. Pontosan úgy, ahogy azt a schengeni egyezmény rögzíti. Ez nehéz és költséges feladat, de Magyarország megvédése szempontjából sikeres politika volt – fogalmazott.
Orbán Viktor szerint „Európa most tart ott, ahol legalább egy éve már lennie kellene”. A balkáni útvonal országai és Ausztria a józan ész útjára léptek, mert amit most ezek az államok tesznek, az a magyar megoldás; kerítést építenek, megállítanak és visszafordítanak – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy szerinte Európa déli határainak megvédése csak így, a V4 közösen előkészített és képviselt elképzeléseivel és döntéseivel azonos módon lehetséges.
Nyugaton a helyzet romlik, továbbra is többen képviselik azt a politikát, hogy be kell engedni a migránsokat az unió területére, és jogi eszközökkel, kötelezően el kellene osztani őket a tagállamok között – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: az ezt képviselők hangja rendkívül erős volt a tanácskozáson.
Ennek elhárítása és kivédése lesz az elkövetkezendő hetek feladata, és erről is szól majd az előre hozott márciusi uniós csúcsértekezlet – tette hozzá Orbán Viktor.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök sajtótájékoztatóján közölte: a megállapodás megerősíti az Európai Uniót. A kormányfő szerint a legfontosabb európai elvet, azt, hogy egyetlen uniós polgárt sem lehet egy másikkal szemben hátrányosan megkülönböztetni, sikeresen megvédték. Hangsúlyozta, a brit követelésekkel kapcsolatban elért eredményeket a visegrádi országok közösen készítették elő, közösen képviselték, és közösen érték el.
Orbán Viktor elmondta, az unió 27 tagállamának közös sikere, hogy a szabad munkavállalás lehetősége továbbra is mindenhol, így Nagy-Britanniában is fennáll, s diszkriminációtól mentes ellátásban részesülhetnek a munkavállaló magyarok. „Mindent megtettünk, amit megtehettünk, a döntés most már a britek kezében van” – mondta a miniszterelnök az Egyesült Királyság unióban maradásáról tartandó brit népszavazásra utalva.
Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarta tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, hogy a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthessenek arról, az EU-n belül vagy kívül akarják-e tudni hazájukat.
David Cameron rendkívüli kabinetülést hívott össze szombatra a brüsszeli EU-csúcson elért megállapodás megvitatásának céljából. Londoni sajtótalálgatások szerint az ülés napirendjén akár az EU-tagságról szóló népszavazás időpontjának kitűzése is szerepelhet, s bár a brit kormány hivatalosan erre még utalásokat sem tett, a sajtó szerint a legvalószínűbb időpont június 23.
A brit miniszterelnök pártja tavaly májusi választási győzelme óta komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy megszerezze a reformokhoz szükséges támogatást. David Cameron e célból minden egyes tagállami vezetővel legalább két alkalommal egyeztetett, húsz tagországba ellátogatott, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Martin Schulz európai parlamenti elnökkel és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével pedig csaknem harminc megbeszélést folytatott.
