Az érintett intézetek pénteki beszámolója szerint mindkettejüknek mintegy 300 ezer rubel (körülbelül egymillió forint) pénzbírságot kell kifizetniük, amiért nem jegyeztették be magukat „külföldi ügynökként”.
Az orosz törvényhozás 2012-ben fogadta el az „ügynöktörvényt”, amely kötelezi a külföldi támogatásban részesülő szervezeteket arra, hogy „külföldi ügynökként” regisztráltassák magukat, és ezt a megnevezést minden kommunikációs anyagban és nyilvános tevékenységükkor használják. Tavaly pedig jóváhagytak egy rendeletet, amelynek értelmében nemkívánatossá lehet nyilvánítani az országra nézve veszélyesnek minősített szervezeteket.
A Dront környezetvédő csoport pénteken tette közzé, hogy mindaddig felfüggeszti tevékenységét, amíg a hatóságok nem szüntetik be a megalázó „külföldi ügynök” titulus használatát.
„Lehetetlen dolgozni, egyszerűbb lehúzni a rolót” – mondta Maxim Voroncov, az 1990-ben a Bajkál-tó megóvására létrehozott alapítvány egykori elnöke. A világ legnagyobb édesvízi víztározójának védelmére specializálódott, nemkormányzati szervezet az első környezetvédő csoportok közé tartozott, amelyeket a Szovjetunió felbomlása után alapítottak.
Az orosz igazságügyi minisztérium adatai szerint eddig több mint száztizenöt, emberi jogokkal, környezetvédelemmel vagy éppen fotózással foglalkozó, nemkormányzati szervezetet nyilvánítottak „külföldi ügynökké”.
