Az újság értesülései szerint fokozatosan zárják majd le a határokat, előbb az iraki, majd az afganisztáni, végül a szíriai állampolgárokat sem engedik be. A Danasnak nyilatkozó meg nem nevezett források szerint ezeknek a szigorításoknak az „előszelét” lehet tapasztalni a szlovén–horvát, valamint a szerb–macedón határon. A gyakorlatban ez azt jelenti – részletezték –, hogy ellenőrzik, a migránsok háborús övezetből érkeztek-e, a családtagjaik már az Európai Unióban vannak-e, milyen dialektusban beszélnek, milyen dokumentumaik vannak.
A lap információi szerint az uniós politikusokat némileg megzavarta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök kijelentése, miszerint Szerbia annak ellenére, hogy nem uniós tagország, hajlandó részt vállalni az migránsok elosztására vonatkozó kvótarendszerből, ugyanakkor a hatezer bevándorló ideiglenes elszállásolásának bejelentése nem ugyanazt jelenti, mint amire a kvótarendszer valójában vonatkozna. Aleksandar Vucic valójában azokról beszél, akik az országban rekedhetnek, nem a migránsok közvetlen befogadásáról – írta a Danas brüsszeli forrásaira hivatkozva.
A migrációs válság kérdéskörét illetően Angela Merkel német kancellár, Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök és Orbán Viktor magyar kormányfő lesz a legmeghatározóbb szereplője az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójának – olvasható a Politico című amerikai magazin európai kiadásának szerdai cikkében.
A kétnapos brüsszeli találkozó középpontjában előreláthatólag két téma áll: a menekültválság, valamint Nagy-Britannia uniós reformigényei. A Policito.eu ennek megfelelően aszerint rangsorolta az uniós vezetőket, hogy az ülésen mekkora befolyással lehetnek ezekre témákra.
A londoni kormány reformköveteléseinek ügyében nyilvánvalóan David Cameron brit miniszterelnök számít a legmeghatározóbb szereplőnek, hiszen nélküle nem is lenne a kérdés terítéken, de nélküle a megállapodás is elképzelhetetlen.
Angela Merkelnek ezúttal meg kell osztania korábbiakban megkérdőjelezhetetlen vezető szerepét, Matteo Renzi olasz kormányfő ugyanis a csúcstalálkozó mindkét főbb kérdésében meglehetősen jól pozícionálta magát. Vele szemben Francois Hollande francia államfő ezekben a témákban nem tanúsított különösebb aktivitást, minden bizonnyal más lenne a helyzet, ha a mostani ülésen például a klímaváltozás elleni küzdelem vagy az euróövezet kérdéseiről, esetleg katonai ügyekről lenne szó. A francia elnökhöz hasonlóan Mariano Rajoy ügyvezető spanyol kormányfő sincs a meghatározó szereplők között.
