Völner: Nem változtatunk a bevándorláspolitikán

A kormány múlt hét pénteken válaszolt az Európai Bizottság felvetéseire.

Az Európai Bizottság (EB) tavaly decemberben a menekültügyi eljárással kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a 2015 nyarán és őszén hozott rendelkezések miatt.

A kormány a múlt pénteki határidőre válaszolt Brüsszelnek – közölte Völner Pál. Mint mondta, a kormány nem változtat a bevándorlási politikáján, és fenntartja, hogy a kötelezettségszegési eljárás „egyfajta bosszú”, amiért Magyarország megtámadta a kötelező betelepítés kvótáról szóló jogszabályt az Európai Bíróság előtt, és mert kezdettől fogva határozott határvédelmi és bevándorlási politikát folytat.

Brüsszel gyakorlatilag azokat az intézkedéseket támadta meg, amelyeket jogi határvédelemnek neveznek, vagyis a bevándorlók fogadásával, kérelmeik elbírálásával kapcsolatos szabályokat – jelezte az államtitkár. Ezekből a jogszabályokból azért „nem engedhetünk, mert alapvető szerepük van abban, hogy meg tudtuk védeni” az országot az illegális bevándorlástól, miközben az európai bevándorlási politika megbukott – fűzte hozzá.

Völner Pál rámutatott: Magyarország képes megvédeni magát az illegális bevándorlóktól, miközben a magyar menekültügyi szabályok teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi és uniós szabályoknak, az alkotmányos és emberi jogi követelményeknek.

Emlékeztetett, hogy Németországban évek óta 300 ezer menedékkérő kérelmét még nem bírálták el, a tavaly érkezett 800 ezer ember kérelmének feldolgozásához pedig még hozzá sem fogtak. Kötelezettségszegési eljárást az uniós normák megsértése miatt éppen Németországgal szemben lehetne indítani – jegyezte meg.

Szavai szerint ez is azt erősíti meg, hogy nem jogi probléma, hanem politikai nézeteltérés áll fenn az unión belül, és ezen a módon – a kötelezettségszegési eljáráson keresztül – „próbálják Magyarországot a sorba beállítani”.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a múlt pénteken elküldött levélben részletesen válaszoltak valamennyi felvetett kérdésre, és jogilag védhetőnek tartják álláspontjukat. Mint mondta, a levélben kifejezték készségüket a tárgyalásra, de ha kell – ahogyan a kvóták ügyében is –, az Európai Bíróság előtt védik meg igazukat.

Hangsúlyozta: a nyomásgyakorlás, amit a kötelezettségszegési eljárás is jelent, semmilyen mértékben nem befolyásolja a kormány elutasító álláspontját az uniós kvóták ügyében.

A kvóta nem más, mint betelepítés. Értelmetlen, mert meghívót jelent további milliók számára, éppen nem védelmet nyújt Európának, hanem bátorítást ad további millióknak arra, hogy útra keljenek, emellett növeli a terrorveszélyt, növeli a bűnözést, veszélyezteti „kultúránkat, hagyományainkat, szokásainkat” – jelentette ki Völner Pál.

Az EB azért indított kötelezettségszegési eljárást tavaly decemberben több uniós állam, köztük Magyarország ellen, mert úgy vélte, az országok menekültügyi szabályozásának bizonyos pontjai nincsenek összhangban a közösségi joggal.

Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly decemberben az eljárás megindításakor azt mondta, az EB nem talált érdemi hibát a magyar intézményrendszerben a legfontosabb pontokat illetően, csupán néhány „technikai”, főleg a jogalkalmazást érintő kérdéssel kapcsolatban emelt kifogást.