„Nem lehet semmilyen kompromisszum az emberi jogok vagy a vízumkönnyítés kritériumokban” – mondta újságíróknak szombaton a köztársasági elnök, miután tizenöt európai szociáldemokrata vezetővel egyeztetett hivatalában.
A mostani párizsi találkozó apropóját a jövő heti brüsszeli csúcs adja, amelyen várhatóan véglegesítik az EU és Törökország megállapodását a migrációs válság kezeléséről.
„Úgy kell cselekednünk, hogy a jelenlegi kontextusban a megállapodás egyértelműsítő tényező legyen a Törökország és Európa közötti kapcsolatokban” – hangsúlyozta Hollande, aki szerint ez érvényes az Ankarával évekkel ezelőtt megkezdett uniós csatlakozási tárgyalásokra is. A francia elnök szerint sürgős választ kell adni a mély migráns- és menekültválságra Európában.
Hollande egyébként már hétfőn Brüsszelben leszögezte, hogy kizárólag akkor lehetséges a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlése június végéig, ha Ankara megfelel az előírások mindegyikének.
A Törökország és az Európai Unió között hétfőn született elvi megállapodás az emberi jogok kérdésében azóta több bírálatot is kapott.
Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa csütörtökön úgy vélte, hogy az alku megvalósulása a nemzetközi jog alapján illegálisnak minősülő kollektív és önkényes kiutasításokhoz vezethetne, ezért arra szólította fel Brüsszelt, hogy sokkal „emberségesebb és az emberi jogokkal nagyobb összhangban lévő intézkedéseket” fogadjon el a március 17-én folytatódó egyeztetéseken.
A török rezsimmel való lehetséges kompromisszumok miatt az uniós tagállamokban is felmerültek aggodalmak, s a török ellenzék is bírálta a tervet, amelyet előzetesen az eddig több mint egymillió migránst befogadó Németország dolgozott ki a török kormánnyal. Szlovénia, Horvátország és Szerbia már csak érvényes útlevéllel és vízummal engedi be a migránsokat. Pintér Sándor szerdán bejelentette a migrációs válsághelyzet kiterjesztését az egész ország területére – noha ezt azóta nemcsak a pártok, hanem szakértők is megkérdőjelezték. Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az MNO-nak azt mondta: a menedéktörvényben foglalt szabályok alapján bajosan hirdethető ki a válsághelyzet.
A hétfői találkozón Ankara további pénzügyi támogatást kért az Európai Uniótól az országban tartózkodó 2,7 millió szíriai menekült ellátására, továbbá az EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben. Törökország viszonzásul visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező és nemzetközi védelemre nem jogosult, valamint a már a török partoknál feltartóztatott migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.
Francois Hollande 2014-ben többször is meghívta hivatalába az európai szociáldemokrata politikusokat egyeztetésre az uniós csúcstalálkozók előtt, később azonban megszakadt ez a szokás. Brüsszelben a csúcstalálkozók előtt a pártcsaládok tagállami pártelnökei rendszeresen tartanak külön csúcstalálkozókat az uniós csúcs előtti órákban.
A baloldali politikusok egy új európai perspektíva érdekében a növekedés új európai modelljét, a tagállamok által beindított reformok folytatását, a beruházási programok felgyorsítását is megvitatták.
Diplomáciai források szerint az „Európa beindításával” és a „populizmus és a szélsőségek elleni küzdelemmel” a migrációs válság közepette a francia elnöki hivatal annak elkerülésére törekszik, hogy Franciaországban és Európa-szerte a Nagy-Britanniában kialakult vitához hasonló társadalmi folyamatok induljanak meg az EU-ból történő esetleges kilépéssel kapcsolatban. A párizsi találkozó célja azonban elsősorban a „politikai eszmecsere” és nem egy általános program kidolgozása volt.
