Kudarcra ítélt találkozó

Mindegyik fél megalapozatlan reményekkel és túl nagy igényekkel érkezett a hétfői brüsszeli EU-csúcsra.

Megint nem született döntés az EU legsúlyosabb problémáját jelentő migránskrízisre, csak egy protokolláris nyilatkozatra futotta. Ennek egyetlen újdonsága a szírek utaztatása Törökországba és vissza Európába. Lapunk által megkérdezett szakértők szerint kérdéses, hogy mindebből mennyi lesz végrehajtható. Döntés hiányában Orbán Viktornak sem volt mivel kapcsolatban vétót emelnie az ülésen. Bár a kormányszóvivő azt fogalmazta meg, hogy a magyar kormányfő vétója miatt fulladtak le a tárgyalások, az igazság az, hogy az uniós vezetők megoldás hiányában tíz nappal kitolták a döntést az Ankarával kötendő migrációs intézkedési csomagról. Amit viszont hazánk hétfőn Szlovákiával közösen benyújtott, az egy jogfenntartó nyilatkozat, amely az Európai Bíróságon zajló eljárással kapcsolatos. Magyarország ugyanis perli az unió korábbi döntését, amely a migránsok áthelyezésére vonatkozik.

Az unió és Törökország között körvonalazódó átfogó menekültügyi megállapodás lényegében migránsok transzferéről és az unió területén kívüli biztonsági átvilágításáról, vagyis biometrikus regisztrációról szól, ám közvetlenül nem vagy csak igen korlátozottan volna hatással a nyugat felé irányuló migrációra. A hétfői csúcs túlnyomórészt a török igényekről szólt, és nem a hét végén ismertté vált német–olasz átfogó javaslatról, amelynek egyébként a külső határ védelme és a megerősített földközi-tengeri járőrözés a hangsúlyos eleme.

Magyarország bár jogfenntartói nyilatkozatot tett, nem is gördített akadályt az elé, hogy a többi ország támogassa a további menekültek európai befogadását is előrevetítő uniós álláspontot, ami nagyjából egyfajta különvéleménynek felel meg, ráadásul részben egy korábbi uniós döntésre, a migránsok ideiglenes áttelepítési mechanizmusára hivatkozik – a Political Capital elemzője így foglalta össze lapunk számára a hétfő esti brüsszeli történéseket. Zgut Edit rámutatott, a magyar miniszterelnök azt elismerte, Magyarország anyagilag kénytelen lenne kivenni a részét a törökök által kért további 3 milliárd euróból. Az elemző úgy értékelte, a csúcs eddigi egyértelmű és egyetlen győztese Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, akit az EU pillanatnyilag nem szándékozik falhoz állítani a török sajtószabadság lábbal tiprása miatt. A kérdésre, hogy Magyarország mellett vajon miért éppen Olaszország és Görögország, és miért nem a visegrádiak együtt faroltak ki a tárgyalásokból, a szakértő felelevenítette: míg Orbán és Fico a luxembourgi bíróságon perli a kvótát, a csehek és a lengyelek vállalták, hogy teljesítik a rájuk eső áthelyezés egy részét. A február 15-i V4-csúcstalálkozó visszafogott állásfoglalásából pedig arra lehetett következtetni, hogy a soros visegrádi elnökségét betöltő és Németországgal pillanatnyilag a legjobb kapcsolatot ápoló csehek igyekeztek a Berlinnel történő megegyezés felé tolni az országcsoportot, mutatott rá a szakértő.

A legújabb terv egyik sarkalatos pontja az illegálisan érkezett szíriaiak Törökországba történő visszavitele, ezzel párhuzamosan ellenőrzött szírek európai befogadása. Ám mint ahogy az a Politico cikkében is olvasható, az Eurojust nevű ügyészségi szerv komoly kétségeket fogalmazott meg a már meglévő és a jövőben esetlegesen megkötött EU–török migrációs egyezményekben foglaltak megvalósíthatóságával kapcsolatban is. Szakértőik szerint Törökországban a kellő politikai akarat és az infrastruktúra is hiányzik az Európába tartó migránsáradat megfékezéséhez. Abszurd módon a török lakosság hallgatólagosan egyetért az embercsempészek által folytatott gyakorlattal, hogy a migrációs áramlást fenntartsák, sőt gyorsítsák annak érdekében, hogy minél kevesebb migráns maradjon a nyakukon.

Biztonságpolitikai szakemberek már jó ideje hangoztatják azt, amit most az EU állam- és kormányfői is újfent elismertek, tehát hogy az eurómilliárdokat mozgató embercsempész-hálózatokra kell lecsapni. Ezt Orbán Viktor úgy fogalmazta meg, hogy embercsempészek üzleti modelljét kívánja megtörni az unió. Minél több idő telik el ugyanis kemény fellépés nélkül, annál jobban megerősödhet az illegális emberkereskedelem amúgy is virulens rendszere, és annál erősebb kapcsolatokat tud kiépíteni a helyi hatóságokkal. De mint ahogy a 28-ak nyilatkozatából is kiolvasható, még mindig csak a probléma észlelésénél tart a megelőzés politikája, vagyis nem sikerült megoldást találni arra, hogy ne legyen egyenes és biztos következménye az Európában való letelepedés annak, ha valaki hajóra száll az Égei-tenger keleti partján.

Mint ahogy Tóth Norbert nemzetközi jogász lapunknak fogalmazott, bár érvényben van egy török–görög visszafogadási egyezmény, már ennek sem tudtak érvényt szerezni az országok. Ugyanúgy az alkalmazhatóságon csúszik el az EU és Pakisztán közötti hasonló megállapodás. A szakértő szerint most mégis a mennyiségben rejlik a legnagyobb probléma, és csak másodlagosak az érintettek visszajuttatását szolgáló infrastruktúrával kapcsolatos nehézségek. A szírek oda- és visszautaztatására vonatkozó tervet Tóth Norbert dehumanizált megoldásnak nevezte, amely újfent csak számokká degradálja az embereket.

A rendezetlen migrációs hullám a Nyugat-Balkánon mostanra véget ért, fogalmaz a közlemény, amit persze rövid úton tud cáfolni bármelyik érintett ország, hasonlóképpen a schengeni szabályok alkalmazásához való teljes visszatérés sürgetése a valóságtól elrugaszkodott követelés. Zgut Edit az előbbivel kapcsolatban lapunknak megjegyezte, hogy éppen Németország volt az egyik állam, amely ellenezte, hogy a menekültútvonal kategorikus lezárása szerepeljen a szövegben. Merkel feltehetően ezzel is igyekszik kitartani a menekültkrízisben vállalt álláspontja mellett. Mindenesetre a német kancellár úgy értékelte a hivatalos állásfoglalást, hogy a Törökországgal kezdett együttműködés elmélyítéséről és a görögországi helyzet tarthatóságának biztosításáról szól.