Kudarcra ítélt találkozó

Mindegyik fél megalapozatlan reményekkel és túl nagy igényekkel érkezett a hétfői brüsszeli EU-csúcsra.

A legújabb terv egyik sarkalatos pontja az illegálisan érkezett szíriaiak Törökországba történő visszavitele, ezzel párhuzamosan ellenőrzött szírek európai befogadása. Ám mint ahogy az a Politico cikkében is olvasható, az Eurojust nevű ügyészségi szerv komoly kétségeket fogalmazott meg a már meglévő és a jövőben esetlegesen megkötött EU–török migrációs egyezményekben foglaltak megvalósíthatóságával kapcsolatban is. Szakértőik szerint Törökországban a kellő politikai akarat és az infrastruktúra is hiányzik az Európába tartó migránsáradat megfékezéséhez. Abszurd módon a török lakosság hallgatólagosan egyetért az embercsempészek által folytatott gyakorlattal, hogy a migrációs áramlást fenntartsák, sőt gyorsítsák annak érdekében, hogy minél kevesebb migráns maradjon a nyakukon.

Biztonságpolitikai szakemberek már jó ideje hangoztatják azt, amit most az EU állam- és kormányfői is újfent elismertek, tehát hogy az eurómilliárdokat mozgató embercsempész-hálózatokra kell lecsapni. Ezt Orbán Viktor úgy fogalmazta meg, hogy embercsempészek üzleti modelljét kívánja megtörni az unió. Minél több idő telik el ugyanis kemény fellépés nélkül, annál jobban megerősödhet az illegális emberkereskedelem amúgy is virulens rendszere, és annál erősebb kapcsolatokat tud kiépíteni a helyi hatóságokkal. De mint ahogy a 28-ak nyilatkozatából is kiolvasható, még mindig csak a probléma észlelésénél tart a megelőzés politikája, vagyis nem sikerült megoldást találni arra, hogy ne legyen egyenes és biztos következménye az Európában való letelepedés annak, ha valaki hajóra száll az Égei-tenger keleti partján.

Mint ahogy Tóth Norbert nemzetközi jogász lapunknak fogalmazott, bár érvényben van egy török–görög visszafogadási egyezmény, már ennek sem tudtak érvényt szerezni az országok. Ugyanúgy az alkalmazhatóságon csúszik el az EU és Pakisztán közötti hasonló megállapodás. A szakértő szerint most mégis a mennyiségben rejlik a legnagyobb probléma, és csak másodlagosak az érintettek visszajuttatását szolgáló infrastruktúrával kapcsolatos nehézségek. A szírek oda- és visszautaztatására vonatkozó tervet Tóth Norbert dehumanizált megoldásnak nevezte, amely újfent csak számokká degradálja az embereket.

A rendezetlen migrációs hullám a Nyugat-Balkánon mostanra véget ért, fogalmaz a közlemény, amit persze rövid úton tud cáfolni bármelyik érintett ország, hasonlóképpen a schengeni szabályok alkalmazásához való teljes visszatérés sürgetése a valóságtól elrugaszkodott követelés. Zgut Edit az előbbivel kapcsolatban lapunknak megjegyezte, hogy éppen Németország volt az egyik állam, amely ellenezte, hogy a menekültútvonal kategorikus lezárása szerepeljen a szövegben. Merkel feltehetően ezzel is igyekszik kitartani a menekültkrízisben vállalt álláspontja mellett. Mindenesetre a német kancellár úgy értékelte a hivatalos állásfoglalást, hogy a Törökországgal kezdett együttműködés elmélyítéséről és a görögországi helyzet tarthatóságának biztosításáról szól.