Az Európai Tanács értekezletén derül ki, hogy el lehet-e érni olyan megállapodást, amely most először esélyt ad a menekültválság „összeurópai és fenntartható megoldásához” – közölte a kancellár a találkozón képviselendő német álláspontot ismertető beszédében.
A német kancellár azt mondta, a szír menekültek átvételére nem kötelező kvótákat fognak javasolni, hanem önkéntes kvótákat állapítanának meg – írja az Open Europe. Az Euronews ugyanakkor tudósításában közölte: Merkel szerint az EU–török megállapodást a tagállamok menekültkvótákról való megegyezése követheti. Az Euronews Hungarian azt írja, Angela Merkel szerint a tagállamoknak később önkéntes alapon kellene befogadnia a menekülteket, és a kötelező kvótarendszerről ezúttal nem beszélt a kancellár.
Az EU és Törökország formálódó válságkezelési együttműködéséről szólva hangsúlyozta, hogy a török uniós csatlakozási tárgyalások továbbra is „nyílt végűek”, és a török uniós tagság ügye nem is szerepel a csúcs napirendjén – közölte az MTI.
Ugyanakkor az igazságszolgáltatásról és a jogállamiságról szóló csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásáról szó lehet, ez azonban kiváló alkalom egy „nagyon fontos párbeszéd” megkezdésére – tette hozzá Angela Merkel, hangsúlyozva, hogy az EU ezeken a területeken sem engedhet értékeiből, világossá kell tennie, hogy ragaszkodik a sajtószabadsághoz és a kurd kisebbség jogainak tiszteletben tartásához.
A kancellár kiemelte, hogy Törökországnak is érdeke az EU-val együttműködve „rendezni és irányítani” a területére érkező menekülthullámot. A közös cél a „terhek méltányos megosztása”. Az illegális migráció felszámolásához a török javaslatok megvalósítása mellett az is szükséges, hogy később uniós tagállamok önkéntes alapon befogadjanak menekültkontingenseket – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a tartós megoldáshoz hozzátartozik a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer átalakítása, mert „csak Dublin reformjával lehet hosszú távon fenntartani Schengent”, a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetet, és az európai megoldásnak az is része, hogy az övezet tagjai fokozatosan visszatérnek a belső határok nyitottságához, amely igen nagy gazdasági hasznot hajt Németországnak.
Kizárólag a nemzetközi és az európai uniós jog betartásával küldhetnek vissza menedékkérőket Törökországba: minden esetben egyéni elbírálást kell alkalmazni, indoklás nélkül nem lehet visszatoloncolni senkit – közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke Brüsszelben.
A biztosok kollégiumának szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján Timmermans hangsúlyozta: a migrációs válság kezeléséről az Európai Unió és Törökország között körvonalazódó megállapodás önmagában nem fogja megoldani a válságot. Mint mondta, tisztán kell látni, hogy ideiglenes és rendkívüli intézkedésről van szó.
A volt holland külügyminiszter leszögezte, hogy a tervezett megállapodás értelmében mindenkinek lehetősége lesz menekültügyi kérelmet benyújtani, és mindenkinek lehetősége lesz arra is, hogy fellebbezzen az esetleges elutasító döntés ellen. „Nem fordítunk hátat a menekülteknek” – hangoztatta a politikus.
Frans Timmermans kijelentette: mindent meg kell tenni annak elkerülése érdekében, hogy a görögországi Idomeniben kialakult helyzet váljon általánossá Európában. Hozzátette: a készülő migrációs egyezmény végrehajtásához Törökországnak és Görögországnak is változtatásokat kell eszközölnie a nemzeti szabályozásában.
A törökök által szorgalmazott vízumliberalizációról Timmermans közölte, hogy ahhoz Ankarának világos feltételeket kell teljesítenie. A folyamat felgyorsítása csak akkor lehetséges, ha a török hatóságok gyorsabban eleget tesznek a kritériumoknak – közölte a bizottság alelnöke. Ahhoz, hogy a vízumkényszert júliusig eltörölhessék a török állampolgárokkal szemben, Törökországnak április végéig teljesíteni kell az elvárásokat – tette hozzá.
Timmermans mindemellett hangsúlyozta, hogy az EU–török megállapodással „lehetőségünk van egyszer s mindenkorra megtörni az embercsempészek üzleti modelljét”. Ugyanakkor kijelentette: sem politikailag, sem erkölcsileg nem megvalósítható, hogy egy hatalmas menekülttáborrá változtassuk Törökországot.
A készülő egyezmény értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsokat. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.
A migrációs válság kezeléséről az Európai Unió és Törökország között körvonalazódó megállapodás sikere attól is függ, hogy Ankara támogatja-e a ciprusi béketárgyalásokat – figyelmeztetett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
A tagállamok vezetőinek írt szerdai meghívólevelében kifejtette, hogy az uniós és török vezetők közötti tárgyalások a ciprusi helyzet rendezésére is lehetőséget nyújthatnak. „Csak akkor léphetünk itt előre, ha ez lehetséges” – szögezte le az egykori lengyel kormányfő, aki az utóbbi napokban Ankarába és Nicosiába is ellátogatott.
Az Európai Unió és Törökország közötti előző heti csúcsértekezleten elvi megállapodás született a megállapodástervezet főbb vonalairól, és az azóta eltelt időben Donald Tusk ennek alapján megpróbált előkészíteni egy olyan kompromisszumos tervezetet, amely elfogadható a huszonnyolc uniós tagállam és Ankara számára egyaránt. Mint Tusk írta, „halad a munka, de még sok tennivaló van hátra”.
Levelében az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hosszú a listája a megoldásra váró kérdéseknek, a legfontosabb azonban annak a biztosítása, hogy az elfogadott döntések összhangban legyenek a nemzetközi és az uniós joggal.
Azt is meg kell vizsgálni, hogy az egyezmény megkötése esetén miként lehet elejét venni annak, hogy újabb tengeri vagy szárazföldi migrációs útvonalak jöjjenek létre Törökország és az Európai Unió országai között – olvasható a levélben. Tusk szerint fel kell gyorsítani a Törökországnak nyújtandó támogatás kifizetését és meg kell vitatni a menedékkérők önkéntes áthelyezésének lehetőségeit.
