Óriási összeget kér Törökország az EU-tól

Ezért cserébe visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét.

Az uniós és török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozóján készülő, időközben kiszivárgott megállapodástervezet értelmében Ankara ezért cserébe ideiglenes jelleggel visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét.

Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból – olvasható a dokumentumban. Az áttelepítések költségeit az Európai Unió fedezné.

A tervezet szerint az unió teljesen kitelepítené a menekülteket a görög szigetekről, és csak azokat toloncolná vissza Törökországba, akik egy meghatározott dátum után érkeztek.

Törökország a kitoloncolások és az azokat követő áttelepítések hatékonyságának növelése érdekében szorosan együttműködne az Európai Unió hatóságaival és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, valamint szakértőket állomásoztatna több görög szigeten. Utóbbira az athéni kormány jóváhagyásával kerülne sor.

A NATO kiszélesített égei-tengeri missziójában részt vevő hajók most hétfővel megkezdik tevékenységüket a görög és török part menti vizeken – jelentette be Jens Stoltenberg, a katonai szervezet főtitkára Brüsszelben.

„Fokozzuk együttműködésünket az Európai Unió határvédelmi ügynökségével, a Frontexszel, és növeljük a küldetésben részt vevő hajók számát” – mondta Stoltenberg a görög és török partok közelében az embercsempész-hálózatok ellen indított tengeri műveletről.

A NATO-főtitkár üdvözölte, hogy Franciaország és Nagy-Britannia úgy döntött, hadihajókat bocsát a misszió rendelkezésére, a jelenleg három hajóból álló kötelék támogatására.

Az unió a megállapodástervezet értelmében megduplázná a Törökországnak nyújtott támogatás jelenleg hárommilliárd eurós összegét és legkésőbb júliusig eltörölné a vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A dokumentumban emellett arra is kitértek, hogy a felek havonta közösen értékelnék a török uniós csatlakozási folyamat előrehaladását.

Az uniós vezetők és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök közötti munkaebéd már véget ért Brüsszelben. Az EU-tagországok állam- és kormányfői jelenleg a tervezetről vitatkoznak, és noha ez eredetileg nem szerepelt a tervekben, ezt követően este ismét összeülnek Davutogluval. Uniós források szerint az eredeti tervtől azért tértek el, mert Davutoglu a munkaebéden új javaslattal állt elő, amelynek értelmében Törökország az eddiginél többet vállalna a migránsválság megoldása érdekében, de azért az eddiginél több dolgot kér az uniótól.

Mint megírtuk, a közös akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt bevándorlókat. A migránsáradat megfékezéséért cserében az Európai Unió egyebek mellett vállalta, hogy hárommilliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását, felgyorsítja a vízumliberalizációs tárgyalásokat és az EU-tagjelölt Törökország integrációját.

Selahattin Demirtas, a törökországi kurd kisebbség érdekeit is képviselő Népi Demokratikus Párt (HDP) társelnöke a szocialista pártcsoporthoz tartozó vezetőkkel Brüsszelben folytatott hétfői megbeszélését követően, egy sajtótájékoztatóján Angela Merkel német kancellárt az európai értékek elárulásával vádolta.

Kijelentette, hogy a menekültválság megoldásában való együttműködésért cserébe a német kormány hallgat a török média elnyomásáról és az emberi jogok sorozatos megsértéséről, hogy „ne hergelje fel” Törökországot.

„Nem vagyunk a menekültkérdésre vonatkozó megállapodás ellen, de nem szabad cserében szemet hunyni az emberi jogok törökországi megsértése felett” – hangsúlyozta Demirtas.

Kiemelte, hogy nem támogatja a menekültek visszaszállítását Törökországba. Az Európai Uniónak inkább a menekültválságot kiváltó konfliktusok megoldásán kellene dolgoznia, hogy mindenki visszatérhessen otthonába – tette hozzá.

Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár az ATV osztrák televízió politikai műsorában azt mondta: szükség esetén akár erőszakkal is megvédhető az uniós külső határ.

Az uniónak az a feladata, hogy szükséghelyzetben jelét adja, hogy egy határ valóban határvonalat jelent – közölte a néppárti politikus, hozzátéve: lehetőség szerint azonban kíméletesen, emberéletek veszélyeztetése nélkül kell eljárni. Az osztrák politikus hangsúlyozta, hogy törekszenek rá, de elmondása szerint nem lát arra garanciát, hogy a schengeni egyezmény még 2017-ben is érvényben lesz.