Orbán: Az önkéntes alapú kvóta a cél

A magyar érdekek megvédését hangsúlyozta a brüsszeli csúcs előtt a miniszterelnök.

MNO
2016. 03. 17. 14:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Van esély az önkéntes alapú kvótarendszer elérésére – mondta el Orbán Viktor a uniós vezetők találkozója előtt a köztévének. A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy Ukrajnának Törökország előtt kell megkapnia a vízummentességet.

A határok megnyitását várják a görög–macedón határon rekedt migránsok a csütörtökön kezdődő uniós csúcstól. A törökök egyebek között több pénzt és vízummentességet szeretnének, ami valószínűleg csak feltételekkel teljesül, hiszen több ellenzője is akadt Ankara követeléseinek.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint nem fog áttörést hozni a válság megoldásában a találkozó, Angela Merkel viszont ennek épp az ellenkezőjét mondta, majd az is kijelentette: nem lesz kötelező kvóta, így Orbán valóban bizakodhat, hogy akarata érvényesül.

Románia támogatja az Európai Unió és Törökország együttműködésének erősítését, de a menedékkérők átvételét csak az uniós jog betartásával és kizárólag önkéntes alapon tartja elfogadhatónak – hangoztatta Klaus Iohannis államfő.

A román elnök szerint az EU és Törökország között tavaly ősszel megkötött megállapodást mindenképpen végre kell hajtani, ami pedig a múlt héten ismertetett utólagos javaslatokat illeti, azokról szerinte heves vita várható az uniós csúcstalálkozón – írja az MTI.

Kifejtette: Románia egyetért azzal, hogy Törökországot segíteni kell a Görögország felé tartó migránshullám megállításában. Ennek érdekében Brüsszelben a múlt héten újabb javaslatcsomagot ismertettek a migránsok Törökországba való visszaküldésének módjáról és arról, hogyan vennének át az EU tagállamai migránsokat Törökországtól „a tavalyinál sokkal jobban ellenőrzött módon” – magyarázta Iohannis.

„Románia egyetért ezekkel a javaslatokkal, de tegyük világossá: be kell tartani a vonatkozó európai jogrendet és tiszteletben kell tartani – ezt kétszer is aláhúzom – az áttelepítés önkéntes jellegét, vagyis csak önkéntes alapon lehessen valamely európai uniós országba közvetlenül Törökországból áttelepíteni a migránsokat” – jelentette ki a román államfő.

Optimista, ugyanakkor elővigyázatos az Európai Unió és Törökország között készülő, a menekültáradat megállítását célzó megállapodás elérése kapcsán Angela Merkel német kancellár.

„Bonyolult egyeztetéseknek nézünk elébe, az alapvető irány azonban világos. Osztom az Európai Tanács elnökének (Donald Tusk) véleményét, aki elővigyázatos optimizmusról beszélt” – mondta Merkel.

Mark Rutte, az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia miniszterelnöke, aki előző héten részt vett az Ahmet Davutoglu török miniszterelnök és Merkel által egyeztetett török javaslat kidolgozásánál, azt mondta: ha az európai vezetőknek sikerülne megegyezni Ankarával, a migránsok három-négy héten belül felhagynának azzal az igyekezetükkel, hogy Törökországból az Európai Unióba jussanak.

Nikosz Anasztasziadesz ciprusi elnök a találkozó előtt kijelentette: hajlandó félretenni ellenvetéseit és kész kompromisszumot kötni a megegyezés érdekében. Véleménye szerint megegyezésről akkor lehet szó, ha Törökország teljes körűen betartja és megvalósítja vállalásait.

David Cameron brit miniszterelnök a török követelésekkel kapcsolatban elmondta: mivel Nagy-Britannia nem része a schengeni övezetnek, akármilyen megegyezés is születik az unió és Törökország között, London nem fog vízummentességet biztosítani a török állampolgárok számára.

Ha el lehetne érni azt, hogy az illegálisan Görögországba érkező migránsokat visszaküldenék Törökországba, nagy eredménye lenne a csúcstalálkozónak – hangsúlyozta a kormányfő.

Összesen 72 ezer menekült önkéntes alapú befogadásáról állapodhatnak meg az Európai Tanács brüsszeli értekezletén – jelentette a Spiegel Online német hírportál.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület találkozója előtt röviddel elkészült megállapodástervezet szerint első lépésként 18 ezer szíriai menekültet kellene szétosztani a tagállamok között, majd további 54 ezer menekültet az ügyben tavaly júliusban, illetve szeptemberben hozott döntésekkel elindított, sikertelen áttelepítési programok keretében, azzal a módosítással, hogy a befogadás csak önkéntes lehet – írta a Spiegel Online.

A beszámoló alapján a 72 ezer embert az uniós tagállamok Törökországtól vennék át, a csúcstalálkozón rögzíteni kívánt eljárás részeként, miszerint Törökország visszafogad minden „irreguláris migránst”, aki területéről átkel a görög szigetekre, az EU pedig cserébe befogad ugyanannyi szíriai menekültet, amennyi  illegálisan átkel  Görögországba. Az nem világos, hogy mi történik, ha betöltik a keretet, és továbbra is érkeznek menedékkérők az Égei-tengeren uniós területre.

Törökország sokat kér, és a követelései már inkább zsaroláshoz hasonlítanak, mint segítségkéréshez – mondta Charles Michel belga kormányfő a csúcstalálkozóra érkezve.

Hozzátette: egy ilyen követeléssel szemben meg kell védeni az európai érdekeket. Európa megmutatta, hogy többre is képes, ha máshogy nem megy, akkor az eddig érkezett menekültek áthelyezésével kell csökkenteni a tagállamokra nehezedő nyomást – mondta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.