Szabadon őrjönghet a médiában a terrorista Breivik

Hiába mészárolt le több mint hetven embert, terroristának sem merik nevezni, és náci nézeteit is terjesztheti.

Az igazságügy-miniszter hivatala viszont megvédte a fogva tartási körülményeket és azt, hogy Breiviknek bőven elfogadható körülmények között kell élnie. Mint a The Guardian közölte, a tömeggyilkosnak három cellához (azaz inkább szobához) is hozzáférése van: az egyikben él, a másikban tanul, a harmadikban pedig fizikai gyakorlatokat végezhet. Van televíziója, internet-hozzáférés nélküli számítógépe, játékkonzola, elkészítheti a saját ételét, és moshat is magára. A BBC szerint továbbá telefonbeszélgetéseket folytathat egy nővel, és ha akarna, sakkozhatna is.

A BBC is arról közölt cikket, hogy miközben Breivik a körülményekre panaszkodik, a külföldiek számára ezek a börtönök rendkívül kellemesnek, kényelmesnek tűnnek. Két norvég börtön versenyben is van a legbarátságosabb címért. A Bastoey szigeten raboskodók például szabadon sétálgathatnak a környéken, síelhetnek, teniszezhetnek, kártyázhatnak. A börtönvezető Tom Eberhardt szerint nincs is ezzel semmi gond, a fogvatartottak mindennapjai szerinte semmiben nem kellene különbözzenek a hétköznapi élettől. Halden börtönlakói sem panaszkodhatnak, még zenestúdiójuk is van gitárokkal, billentyűsökkel, keverőpulttal, dobokkal. A New Yorkból érkezett felügyelő, James Conway mindezt börtönutópiaként jellemezte, a legjobbnak, amit egy fogvatartott álmodhat magának. A norvég javítóintézeti szolgálat vezetősége szerint a börtönöknek csak a szabadság korlátozásáról szabad szólniuk, semmi többről. Az elítéltek tanulhatnak, szavazhatnak, az ítéleteik pedig minimálisak szoktak lenni: ezek kilencven százaléka kevesebb mint egy évre szól a BBC szerint. A leghosszabb idő, amire elítélhetnek, huszonegy év: ennyit kapott az épelméjűnek mondott Breivik is. Vele együtt kilencvennégyen vannak csupán az országban, akiket a huszonegy éven felül is bent lehet tartani, ha további veszélyt jelentenek a társadalomra.

A black metal színtéren híressé-hírhedtté vált Varg Vikernes történetét látva nem lehetünk nyugodtak: a Burzum név alatt zenélő férfi 1993-ban gyilkolta meg egy zenésztársát, Øystein Aarsethet (Euronymous), amiért szintén huszonegy évet kapott. (Ebben benne volt három templom felgyújtása és 150 kilogramm robbanóanyag eltulajdonítása is.) Vikernes a börtönből szabadon terjeszthette tovább náci eszméit, és két szintetizátoros lemezt is megjelentethetett. A zenész 2003-ban megszökött a börtönből, és egy lopott autóval, fegyverekkel kapták el. Alagutat ásnia persze nem kellett, kimenőt kapott, így tudott meglépni. Tizenhárom hónapot hozzácsaptak büntetéséhez, mégis végül tizenöt év után szabadulhatott. Utolsó éveiről mindent elmond, hogy szabadulása idején a tinédzser lánya mellett már volt egy 18 hónapos fia is. Vikernes azóta is gyakran ad hangot szélsőjobboldali nézeteinek. Így tesz jelenleg Breivik is, aki a CNN szerint a The Nordic State politikai párt titkárának mondja magát, és állítása szerint csak az Adolf Hitler Mein Kampfjából tanultak alapján élte túl az eddigi elszigeteltséget. Állítása szerint joga lenne kiadni a két általa írt könyvet, a The Breivik Diariest és a The Nordic State-et, és ő az egyetlen fogvatartott, akitől megtagadták, hogy publikáljon. Ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy tarthassa a kapcsolatot barátaival és egy nővel, akik mindannyian osztják politikai nézeteit.

Breivik nem sok megbánást tanúsít, a CNN szerint pedig egyenesen Nelson Mandelához hasonlította magát. Mint mondta, az apartheidellenes vezető és közte az egyetlen különbség, hogy Mandela elrendelte az akciókat, ő pedig maga végre is hajtotta őket. És Breivik meg is kapta, amit akart – jelentette ki az utoyai támadás egyik túlélője, Viljar Hanssen. A négyszer is meglőtt férfi szerint Breiviket csodálják szélsőjobboldali körökben, és cellájából is tovább terjesztheti gyűlöletét.

A muszlim bevándorlástól óvni kívánó Breivik pedig a fentiek alapján valóban szabadon is terjesztheti nézeteit, ha a könyveit egyelőre nem is adhatta ki. Szabadon írogatja a norvég médiának a leveleit, miszerint a fegyveres harccal ugyan felhagyott, de még a fogva tartása idején meg kíván szervezni egy új norvég fasiszta mozgalmat.

Eközben az Independent szerint még csak annak sem nevezi a média Breiviket, ami valójában: hidegvérű terroristának. Miközben az iszlamista támadók – jogosan – rögtön megkapják ezt a jelzőt, a hetvenhét embert lemészárló, náci eszméket terjesztő, mozgalmat szervezni kívánó Breiviket viszont inkább merénylőnek, tömegmészárosnak nevezik. A lap szerzője szerint ez abból a feltételezésből fakad, hogy a terrorista messziről jön és a barbár nézeteit kívánja elterjeszteni a földünkön – miközben éppúgy érkezhet valójában belülről is. Persze mindez leginkább jogilag számítana, de hiába: a 2011 nyarán először Oslóban robbantó, majd Utoya szigetén a norvég Munkáspárt ifjúsági tagozatának táborában fiatalokat mészárló Breivik esete után sem változtattak a terrorizmussal kapcsolatos törvényeken. Mint tavaly írtuk, Jens Stoltenberg miniszterelnök arról beszélt, hogy a norvégok válasza az erőszakra a több demokrácia, a több nyitottság és a nagyobb politikai részvétel.