Kínzással is felér, hogy elszigetelten tartják fogva a 2012. augusztus 24-én hozott ítélet óta – ezzel az állítással turnézta körbe ismét a sajtót a hetvenhét embert lemészárló norvég Anders Breivik, aki nemrég azzal is bekerült a hírekbe, hogy náci karlendítéssel üdvözölte a tárgyalásán egybegyűlteket. A terrortámadást végrehajtó férfi panaszai számosak a The Guardian szerint, és Breivik állítja, Norvégia végső soron meg kívánja gyilkolni őt. Mi is beszámoltunk róla, hogy mi zavarja konkrétan a 37 éves férfit: szerinte a vízbe fojtást utánzó vallatásnál (waterboarding) is rosszabb a mikrohullámú sütőben melegített étel, a hideg kávé és a műanyag evőeszköz. A tömeggyilkost állítása szerint depresszió, fejfájások és alvászavar gyötrik. Ügyvédje, Øystein Storrvik szerint is komoly károkat okozott Breiviknek az elszigeteltség és hogy látogatókat sem fogadhat: így emlékezetzavarral kell szembenéznie, és nem is tud koncentrálni politikatudományi tanulmányaira.
Tavaly ugyanis felvették az Oslói Egyetem politikatudomány szakára a terroristát: bár nem vehet részt az órákon, és nem léphet kapcsolatba a professzorokkal vagy diákokkal, de tanulmányait – egy kapcsolattartón keresztül – a cellájában folytathatja. Az áldozatok családtagjait képviselő csoport elnöke, Lisbeth Kristine Royneland akkor arról beszélt: különösen fájó, hogy a felvétel bejelentése nem sokkal a tömegmészárlás negyedik évfordulója előtt történt.
Breivik beperelte Norvégiát, mert szerinte az ország megsértette Az emberi jogok európai egyezményének a megalázó bánásmódot tiltó harmadik, valamint az elítéltnek a családhoz, a magánélethez és a személyes kapcsolatokhoz való jogának tiszteletben tartását szavatoló nyolcadik cikkelyét. Tárgyalásán a bilincs levétele után náci karlendítéssel üdvözölte az egybegyűlteket. A The Guardian szerint azt állította, hogy huszonöt éve küzd a nemzetiszocializmusért, és így is fog tenni haláláig.
A férfi azt is szerette volna, hogy a televízió közvetítse vallomástételét, de a norvég hatóságok ezt az áldozatok családtagjaival szembeni kegyeletből megtagadták, valamint azért is, mert tartottak tőle: Breivik kódolt üzeneteket juttatna el támogatóinak. Breivik vallomásának nagy részét arra is használta, hogy szélsőséges nézeteit hangoztassa.
Az igazságügy-miniszter hivatala viszont megvédte a fogva tartási körülményeket és azt, hogy Breiviknek bőven elfogadható körülmények között kell élnie. Mint a The Guardian közölte, a tömeggyilkosnak három cellához (azaz inkább szobához) is hozzáférése van: az egyikben él, a másikban tanul, a harmadikban pedig fizikai gyakorlatokat végezhet. Van televíziója, internet-hozzáférés nélküli számítógépe, játékkonzola, elkészítheti a saját ételét, és moshat is magára. A BBC szerint továbbá telefonbeszélgetéseket folytathat egy nővel, és ha akarna, sakkozhatna is.
A BBC is arról közölt cikket, hogy miközben Breivik a körülményekre panaszkodik, a külföldiek számára ezek a börtönök rendkívül kellemesnek, kényelmesnek tűnnek. Két norvég börtön versenyben is van a legbarátságosabb címért. A Bastoey szigeten raboskodók például szabadon sétálgathatnak a környéken, síelhetnek, teniszezhetnek, kártyázhatnak. A börtönvezető Tom Eberhardt szerint nincs is ezzel semmi gond, a fogvatartottak mindennapjai szerinte semmiben nem kellene különbözzenek a hétköznapi élettől. Halden börtönlakói sem panaszkodhatnak, még zenestúdiójuk is van gitárokkal, billentyűsökkel, keverőpulttal, dobokkal. A New Yorkból érkezett felügyelő, James Conway mindezt börtönutópiaként jellemezte, a legjobbnak, amit egy fogvatartott álmodhat magának. A norvég javítóintézeti szolgálat vezetősége szerint a börtönöknek csak a szabadság korlátozásáról szabad szólniuk, semmi többről. Az elítéltek tanulhatnak, szavazhatnak, az ítéleteik pedig minimálisak szoktak lenni: ezek kilencven százaléka kevesebb mint egy évre szól a BBC szerint. A leghosszabb idő, amire elítélhetnek, huszonegy év: ennyit kapott az épelméjűnek mondott Breivik is. Vele együtt kilencvennégyen vannak csupán az országban, akiket a huszonegy éven felül is bent lehet tartani, ha további veszélyt jelentenek a társadalomra.
A black metal színtéren híressé-hírhedtté vált Varg Vikernes történetét látva nem lehetünk nyugodtak: a Burzum név alatt zenélő férfi 1993-ban gyilkolta meg egy zenésztársát, Øystein Aarsethet (Euronymous), amiért szintén huszonegy évet kapott. (Ebben benne volt három templom felgyújtása és 150 kilogramm robbanóanyag eltulajdonítása is.) Vikernes a börtönből szabadon terjeszthette tovább náci eszméit, és két szintetizátoros lemezt is megjelentethetett. A zenész 2003-ban megszökött a börtönből, és egy lopott autóval, fegyverekkel kapták el. Alagutat ásnia persze nem kellett, kimenőt kapott, így tudott meglépni. Tizenhárom hónapot hozzácsaptak büntetéséhez, mégis végül tizenöt év után szabadulhatott. Utolsó éveiről mindent elmond, hogy szabadulása idején a tinédzser lánya mellett már volt egy 18 hónapos fia is. Vikernes azóta is gyakran ad hangot szélsőjobboldali nézeteinek. Így tesz jelenleg Breivik is, aki a CNN szerint a The Nordic State politikai párt titkárának mondja magát, és állítása szerint csak az Adolf Hitler Mein Kampfjából tanultak alapján élte túl az eddigi elszigeteltséget. Állítása szerint joga lenne kiadni a két általa írt könyvet, a The Breivik Diariest és a The Nordic State-et, és ő az egyetlen fogvatartott, akitől megtagadták, hogy publikáljon. Ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy tarthassa a kapcsolatot barátaival és egy nővel, akik mindannyian osztják politikai nézeteit.
Breivik nem sok megbánást tanúsít, a CNN szerint pedig egyenesen Nelson Mandelához hasonlította magát. Mint mondta, az apartheidellenes vezető és közte az egyetlen különbség, hogy Mandela elrendelte az akciókat, ő pedig maga végre is hajtotta őket. És Breivik meg is kapta, amit akart – jelentette ki az utoyai támadás egyik túlélője, Viljar Hanssen. A négyszer is meglőtt férfi szerint Breiviket csodálják szélsőjobboldali körökben, és cellájából is tovább terjesztheti gyűlöletét.
A muszlim bevándorlástól óvni kívánó Breivik pedig a fentiek alapján valóban szabadon is terjesztheti nézeteit, ha a könyveit egyelőre nem is adhatta ki. Szabadon írogatja a norvég médiának a leveleit, miszerint a fegyveres harccal ugyan felhagyott, de még a fogva tartása idején meg kíván szervezni egy új norvég fasiszta mozgalmat.
Eközben az Independent szerint még csak annak sem nevezi a média Breiviket, ami valójában: hidegvérű terroristának. Miközben az iszlamista támadók – jogosan – rögtön megkapják ezt a jelzőt, a hetvenhét embert lemészárló, náci eszméket terjesztő, mozgalmat szervezni kívánó Breiviket viszont inkább merénylőnek, tömegmészárosnak nevezik. A lap szerzője szerint ez abból a feltételezésből fakad, hogy a terrorista messziről jön és a barbár nézeteit kívánja elterjeszteni a földünkön – miközben éppúgy érkezhet valójában belülről is. Persze mindez leginkább jogilag számítana, de hiába: a 2011 nyarán először Oslóban robbantó, majd Utoya szigetén a norvég Munkáspárt ifjúsági tagozatának táborában fiatalokat mészárló Breivik esete után sem változtattak a terrorizmussal kapcsolatos törvényeken. Mint tavaly írtuk, Jens Stoltenberg miniszterelnök arról beszélt, hogy a norvégok válasza az erőszakra a több demokrácia, a több nyitottság és a nagyobb politikai részvétel.
