Több milliárd eurós biznisz a migrációs hullám mögött

Az Europol jelentése gyakorlatilag a bevándorlással kapcsolatos összes kérdésre választ ad.

A jelentés szerint Magyarország is megtalálható a között a tíz ország között, ahonnan a legtöbb embercsempész származik. A magyarokon kívül állítólag a legtöbben bolgárok, irakiak, koszovóiak, pakisztániak, lengyelek, románok, szerbek, szírek, svédek és törökök. A magyarok egyébként – csakúgy mint a svédek – főleg saját országuk területén tevékenykednek, nagyrészt azért, mert hazánk a migrációs hullám egyik fő csomópontja volt.

A déli határkerítés megépítése miatt a 2016-os adatok ebből a szempontból akár változhatnak is, kérdés, hogy a határzár megfékezte-e az embercsempészeket, vagy egyszerűen csak más módszerekhez nyúltak. Amikor ugyanis tavaly a kerítéssel megnehezítették a Magyarországra jutást a zöldhatáron át, megszaporodtak az úgynevezett megbújásos határátlépések, vagyis a migránsok járművekben elrejtőzve lépték át a határt.

Érdekesség, hogy a 2015-ös adatok alapján hazánk nemcsak a magyaroknak, hanem a szerb migránscsempészeknek is fő működési területe volt. Az embercsempész-hálózatok 44 százaléka áll csak Európai Unión kívüli tagokból, 30 százaléka csak uniós állampolgárságúakból, a csoportok 26 százaléka vegyes tagsággal rendelkezik.

A migránsok Európába csempészésével foglalkozó bűnözők nagy része egyébként más bűnelkövetési cselekményekben is érdekelt. Az Europol 2015-re vonatkozó adatai szerint 22 százalékuk kábítószer-csempészetben, 20 százalékuk tulajdon elleni bűnelkövetésben, 18 százalékuk pedig a dokumentumhamisítási „iparágban” is utazik. Szintén 20 százalékuk általánosságban is foglalkozik embercsempészettel, nemcsak a migránsokat próbálja az unió területére juttatni.

A migránsok a szolgáltatásokért nagyrészt készpénzzel fizetnek: 52 százalékuk rendezi így adósságát, 16 százalékuknak a már az Európai Unióban élő család finanszírozza az utazást. 2 százalékuk pénzügyi cégek szolgáltatásán keresztül fizet, 20 százalékuk „alternatív bankrendszert” használ, például az arab országokban igen népszerű, némileg bonyolult működésű havalát. Mindössze 0,2 százaléknyi migránsról tudunk, aki Európába érve ledolgozni kívánja tartozását, 10 százalékról pedig nem tudunk semmit.

A migránsok illegális utaztatásának szervezésére szolgáló, unión kívüli fő csomópontok Ammán, Algír, Bejrút, Bengázi, Kairó, Casablanca, Isztambul, Izmir, Miszráta, Orán és Tripoli.

Az unión belül a legforróbb pontok Athén, Bécs, Berlin, Budapest, Calais, Koppenhága, Frankfurt, Hamburg, Hoek van Holland, London, Madrid, Milánó, München, Párizs, Passau, Róma, Stockholm, Torinó, Thesszaloniki, Varsó és Zeebrugge – állítja a jelentés.

Az Europol beszámolója egyébként megerősíti azokat a feltételezéseket, melyek szerint az Európába igyekvő migránsok nagy része felnőtt férfi. 56 százalékuk tartozott 2015-ben ebbe a csoportba, a nők csak az érkezők 17 százalékát tették ki, a gyermekek 27 százaléknyian voltak.

Korábban az MNO által megkérdezett szakértő a témával kapcsolatban elmondta: az embercsempészekkel szemben csak akkor lehet hatékonyan fellépni, ha a bűnüldöző szervek átfogó stratégiát dolgoznak ki. Fontos az is, hogy a nemzetközi bandák felgöngyölítésére csak határokon átívelő együttműködéssel van esély.