Átfogó stratégiára van szükség az embercsempészek ellen

Ahogy szigorítjuk a határátlépést, úgy lökjük a menekülteket a csempészek karjaiba – így a szakértő.

Windt Szandra elmondta azt is, hogy a menekültek eltökéltek, minden lehetséges eszközt megragadnak a siker érdekében, ezért is fordulnak az embercsempészekhez, ha más módszer kevésbé kecsegtet sikerrel.

„Az embercsempészek általában határokon átívelően, szervezetten működnek együtt, az egyes hálózatokat pedig nagyon nehéz felderíteni, mivel Magyarországon egy adott szervezetnek csak egy része működik. Az egész polipszerűen épül fel, a különféle, egymással együttműködő csoportok – a polip karjai – pedig nagyrészt nem is ismerik egymást” – jelentette ki Windt Szandra, érzékeltetve a hatóságok munkájának nehézségét. Hozzátette: az sem biztos, hogy az embercsempészek ismerik a „kenyéradó” bűnbandájuk tényleges vezetőjét, aki az egész folyamatot koordinálja, nem ritka, hogy csak egy kapcsolattartón keresztül kommunikálnak egymással.

Ismert, a kormány először a szerb–magyar határra épített kerítéssel, a gyodával akarta elterelni hazánk felől az embercsempészek útvonalát, majd miután Parndorf mellett egy magyar rendszámú, lezárt teherautóban 71 halott menekültet talált az osztrák rendőrség, nyugati szomszédunk jelentősen megszigorította a közúti ellenőrzéseket, folyamatosan vizsgálták át a hazánk felől érkező teherautókat vagy lesötétített ablakú járműveket illegális bevándorlók után kutatva.

Windt Szandra szerint ugyanakkor az embercsempészek sajátossága, hogy rendkívül gyorsan alkalmazkodnak a megváltozott feltételekhez. Amikor például a kerítéssel megnehezítették a zöldhatáron történő Magyarországra jutást, megszaporodtak az úgynevezett „megbújásos” határátlépések, vagyis a migránsok járművekben elrejtőzve lépték át a határt. Ez rendkívül veszélyes, mivel az utasok gyakorlatilag élelem, víz és sokszor levegő nélkül maradnak, azonban így is vállalják a kockázatokat, mert az embercsempészekkel közös érdekük eljutni a kívánt úti célhoz.

A szakértő elmondása alapján az embercsempészet harmadik szintje, ha már a zöldhatáron átjutást és a megbújásos technikát is ellehetetlenítették, a hamis papírokkal történő határátlépés. Emlékezhetünk: a héten Fabrice Leggeri, a Frontex, az Európai Unió határvédelmi támogató ügynökségének vezérigazgatója pont arról beszélt, hogy Törökországban szíriai útleveleket hamisító hálózat működik, segítve ezzel a migránsok bejutását az Európai Unióba.

„A magyar rendőrség egyedül nem fogja megtalálni egy embercsempész csoport vezetőjét, főleg, ha az mondjuk, Közép-Ázsiából irányít” – közölte Windt Szandra, hangsúlyozva ezzel a nemzetközi összefogás fontosságát a felderítéssel kapcsolatba. Hozzátette: nagyon sok bűnözői csoportot látunk ezekben a hetekben, de immár, a krízisnek „köszönhetően” valóban van esély a közös nemzetközi fellépésre és az embercsempész-hálózatok felszámolására. Megjegyezte, hogy valószínűleg a 71 halálos áldozattal járó halálkamion-incidens fő felelőseinek kézre kerítése érdekében is határokon átívelő közös nyomozó csoport alakul majd (ún. Joint Investigation Team – JIT). Az is igaz ugyanakkor, hogy még most sem tudjuk, mennyire működnek együtt az egyes embercsempész bandák.

Windt Szandra szerint ugyanakkor a migránsok illegális, Magyarországról nyugatra történő utazását az sem gátolhatja meg teljesen, ha hazánkból egy ideig nem indul menetrend szerinti vasúti járat Németország felé, ugyanis a menekültek akár a befogadóállomásokon is kapcsolatba tudnak lépni az embercsempész-hálózatok embereivel, erre a múltban számos példa akadt.

Az embercsempészetre korántsem igaz, hogy új jelenség lenne: 2010-től, de még inkább 2012-től egyre többen segítenek az illegális bevándorlóknak busás haszon fejében, lévén a bűnözésnek ez a formája rendkívül gyors haszonszerzéssel kecsegtet. A hatóságok azonban, mivel az egyes szervezetek tagjai egyidejűleg több országban tevékenykednek, az igazán magas beosztású bűnözőket képtelenek voltak kézre keríteni, ami még inkább kiemeli a nemzetközi összefogás fontosságát.”