Törökország akaratuk ellenére visszaszállítja a menekülteket Szíriába – állította tegnapi jelentésében az Amnesty International. A jogvédő szervezet szerint a török hatóságok naponta mintegy száz embert, köztük gyermekeket és nőket toloncolnak vissza, ezzel pedig vétenek a nemzetközi jog ellen. Korábban az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja jelentette, hogy a török határőrség csupán az elmúlt négy hónap során legalább 16 menedékkérőt agyonlőtt. Más források, például embercsempészek is megerősítették, hogy míg korábban a határok tárva-nyitva álltak, az utóbbi időben rálőnek, vagy elfogják az átkeléssel próbálkozókat.
Ezek a hírek különösen annak fényében aggasztók, hogy a tervek szerint hétfőn indul vissza az Görögországból Törökországba az illegális migránsok azon első csoportja, akiket az alku értelmében visszafordítanak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig éppen tegnap figyelmeztetett, hogy a lépés előtt előbb a migránsok testi épségét és jogbiztonságát kellene garantálni.
Lapunk kérdésére a jelentések kapcsán Egeresi Zoltán rámutatott, hogy Ankara nyitott ajtók politikája hivatalosan ugyan nem, de „a terepen” sokat változott. A Külgazdasági és Külügyi Intézet munkatársa emlékeztetett rá, hogy Szíriában a török határnál felállított menekülttáborokban már hónapok óta több tízezren várnak arra, hogy beléphessenek Törökországba. A szakértő úgy véli, a határok részleges lezárásának, a szigorodó ellenőrzésnek több oka is van. Egyrészt biztonsági, hiszen mindenki elvárja Ankarától, hogy zárja el az Iszlám Állam utánpótlását, és szűrje ki a terroristákat. Másrészt egyszerűen már így is túl sokan, majd hárommillióan vannak az országban a menekültek, miközben a táborok rég zsúfolásig teltek. Harmadrészt pedig politikai, a törökök ugyanis szeretnének Észak-Szíriában egy úgynevezett pufferzónát létrehozni, egy olyan biztonságos övezetet, ahol menekülttáborokat építhetnének ki. Egeresi szerint ezzel két legyet ütnének egy csapásra, hiszen az újabb menekülteket is kívül tartanák, illetve fontos befolyási területeket szereznének Szíriában, ezzel éket verve két kurd kanton közé. A szakember úgy vélte, hogy mindezek mellett bizonyára az EU felől érkező nyomás is szerepet játszott a nyitott ajtók zárásában.
Kérdés, hogy Ankara szíriai számításai milyen fogadtatásra találnak majd nemzetközileg. A kurdok miatt az Egyesült Államokkal már többször is nézeteltérésbe keveredtek, és a demokrácia és emberi jogok helyzete is rendre súlyos aggályokat vet fel. Egyes elemzők szerint éppen ez lehetett az oka annak is, hogy a nukleáris biztonságról szóló washingtoni találkozón Recep Tayyip Erdogan török elnököt Barack Obama hivatalosan nem fogadta, csak informálisan beszélgetett el vele.
