Lapunknak Muhammad Syrus Sajjad Qazi, Pakisztán budapesti nagykövete is megerősítette, hogy a „menekülés” a pakisztániak esetében nem a legmegfelelőbb kifejezés, hiszen legtöbbjük munkavállalás céljából érkezik Európába, azaz lényegében véve gazdasági migránsok. A diplomata rámutatott, hogy a legális külföldi munkavállalás előtt nyitva vannak a kapuk, ám az országban működik egy kiterjedt illegális csempészhálózat is, amely hamis reményekkel kecsegtetve juttatja el az embereket Európába. A nagykövet emlékeztetett, hogy a visszafogadási egyezmény értelmében kötelesek átvenni a kitoloncoltakat, illetve természetesen minden pakisztáni állampolgárnak joga van visszatérni szülőhazájába. Érkezésükkor ugyan kikérdezik őket, hogy megtudják távozásuk okát, illetve hogy megpróbálják felderíteni a csempészhálózatokat, de ezen túl szabadon távozhatnak, és sem büntetésre, sem további vizsgálatokra nem kell számítaniuk.
Pakisztán egyébként nemcsak küldő, de az egyik legjelentősebb befogadó ország is, hiszen az ország 1,5 millió afgán menekültnek ad otthont. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága szerint Pakisztánban van a világ legnagyobb közössége, amely hosszú ideje menekültként él, és számításaik szerint Iszlámábádnak tavaly több mint 157 millió dollárba került eltartásuk. A gyakran évtizedek óta Pakisztánban élő afgánok közül sokak gyermeke is ott született már, így vannak generációk, amelyek még sosem jártak a szomszédos Afganisztánban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!