Százöt karát ajándékba

India önként lemond a világ egyik legnagyobb gyémántjáról a britek javára.

2016. 04. 20. 16:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha egy erős férfi mind a négy égtáj felé elhajítana egy követ, egyet pedig a magasba dobna, és a köztük lévő teret megtöltenénk arannyal, még az sem érne annyit, mint a Koh-i-Noor gyémánt. Ez a leírás állítólag egy XVIII. században élt afgán hercegnőtől származik, és egy dolgot híven kifejez: a drágakő felbecsülhetetlen értékű.

Története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Szakértők szerint Indiában bányászhatták, bár egyes legendák szerint már évezredekkel ezelőtt is létezett, első bizonyított írásos említése csak középkori, jelenlegi nevét – amelynek perzsa jelentése „a fény hegye” – is csak a XVIII. században kapta meg. Az évek során sok kézben megfordult, mígnem 1849-ben a britek birtokába jutott, máig vitatott módon.

London álláspontja szerint a drágakövet Randzsit Szingh, az utolsó szikh maharadzsa ajándékozta a Brit Kelet-indiai Társaságnak a brit katonai segítségért cserébe, és innen került két évvel később Viktória királynőhöz a hatalmas – ekkor még nagyobb, hiszen férje később megcsiszoltatta, amitől 42 százalékkal kisebb lett – gyémánt. Némely indiai aktivisták viszont, akik még ma is küzdenek a kincs visszaszerzéséért, rámutatnak, hogy a maharadzsa már 1839-ben meghalt, így a Koh-i-Noort utódjától, az akkor alig tízesztendős fiától zsarolták ki. A vita végére most pontot tehet, hogy a sokadik perben, amelyet a gyémántért indítottak, az újdelhi kormány úgy nyilatkozott, nem támogatja a drágakő visszaszerzését, így valószínűleg önként búcsút intenek neki.

Legyen akár ajándék, akár hadizsákmány, Nagy-Britannia mindenesetre eddig is kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy a Koh-i-Noort visszaszolgáltassa, pedig Indián kívül Irán, Pakisztán és Afganisztán is bejelentkezett már érte. Ahogy 2010-ben David Cameron kormányfő nyilatkozott, a drágakő visszaadása veszélyes precedenst teremtene, s egyszer hirtelen azon kapnák magukat, hogy az egész British Museum kiürült. Márpedig a 105 karátos gyémánt ma már a királyi ékszerek egyik legfőbb büszkesége, amelynek minden évben több millió turista jár csodájára.

A legenda szerint a Koh-i-Noor a férfiakra balszerencsét hoz, ezért csak nők hordhatják, és eddig a brit uralkodók tartották magukat a hagyományhoz. A gyémánt jelenleg II. Erzsébet királyné édesanyjának, Erzsébet anyakirálynénak egykori koronáját díszíti, és legutóbb 2002-ben, temetésén, koporsójára helyezve tűnt fel a nyilvánosság előtt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.