Ha egy erős férfi mind a négy égtáj felé elhajítana egy követ, egyet pedig a magasba dobna, és a köztük lévő teret megtöltenénk arannyal, még az sem érne annyit, mint a Koh-i-Noor gyémánt. Ez a leírás állítólag egy XVIII. században élt afgán hercegnőtől származik, és egy dolgot híven kifejez: a drágakő felbecsülhetetlen értékű.
Története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Szakértők szerint Indiában bányászhatták, bár egyes legendák szerint már évezredekkel ezelőtt is létezett, első bizonyított írásos említése csak középkori, jelenlegi nevét – amelynek perzsa jelentése „a fény hegye” – is csak a XVIII. században kapta meg. Az évek során sok kézben megfordult, mígnem 1849-ben a britek birtokába jutott, máig vitatott módon.
London álláspontja szerint a drágakövet Randzsit Szingh, az utolsó szikh maharadzsa ajándékozta a Brit Kelet-indiai Társaságnak a brit katonai segítségért cserébe, és innen került két évvel később Viktória királynőhöz a hatalmas – ekkor még nagyobb, hiszen férje később megcsiszoltatta, amitől 42 százalékkal kisebb lett – gyémánt. Némely indiai aktivisták viszont, akik még ma is küzdenek a kincs visszaszerzéséért, rámutatnak, hogy a maharadzsa már 1839-ben meghalt, így a Koh-i-Noort utódjától, az akkor alig tízesztendős fiától zsarolták ki. A vita végére most pontot tehet, hogy a sokadik perben, amelyet a gyémántért indítottak, az újdelhi kormány úgy nyilatkozott, nem támogatja a drágakő visszaszerzését, így valószínűleg önként búcsút intenek neki.
Legyen akár ajándék, akár hadizsákmány, Nagy-Britannia mindenesetre eddig is kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy a Koh-i-Noort visszaszolgáltassa, pedig Indián kívül Irán, Pakisztán és Afganisztán is bejelentkezett már érte. Ahogy 2010-ben David Cameron kormányfő nyilatkozott, a drágakő visszaadása veszélyes precedenst teremtene, s egyszer hirtelen azon kapnák magukat, hogy az egész British Museum kiürült. Márpedig a 105 karátos gyémánt ma már a királyi ékszerek egyik legfőbb büszkesége, amelynek minden évben több millió turista jár csodájára.
A legenda szerint a Koh-i-Noor a férfiakra balszerencsét hoz, ezért csak nők hordhatják, és eddig a brit uralkodók tartották magukat a hagyományhoz. A gyémánt jelenleg II. Erzsébet királyné édesanyjának, Erzsébet anyakirálynénak egykori koronáját díszíti, és legutóbb 2002-ben, temetésén, koporsójára helyezve tűnt fel a nyilvánosság előtt.
