Elitellenes polgármestere lett Rómának

Az év elején még alig ismerte valaki, tegnap viszont már a rómaiak több mint hatvan százaléka rá szavazott.

Virginia Raggi ezért mondta már pár hónapja is büszkén, hogy „félnek tőlem odafenn”. A fiatal ügyvédnő valóban üstökösként robbant be a római politikába: az év elején még alig ismerte valaki, most vasárnap pedig a szavazatok több mint hatvan százalékát szerezte meg a balközép kormányfő, Matteo Renzi jelöltjével szemben. A jobboldal – amely eleve megosztva indult – már az első fordulóban elvérzett Rómában: Berlusconi jelöltje tíz százalékot kapott, a neofasiszta Giorgia Meloni pedig húszat.

Persze Rómában a választók olyannyira elégedetlenek voltak a városvezetéssel, a jobb- és baloldali maffiák összemosódásával, a működésképtelen tömegközlekedéssel, a korrupt bürokráciával, az infrastruktúra folyamatos leépülésével, hogy Virginia Ragginak elég volt annyit ígérnie: minden más lesz. Egyik legfontosabb ígérete például az volt, hogy visszavonja a 2024-es olimpiai pályázatot. Szerinte az olimpia csak a maffiának kedvez, és a város – amely már most is 17 milliárd eurónyi adósságot nyög – teljesen összeomlana.

Raggi egyáltalán nem ijedt meg az elit haragjától: a csinos ügyvédnő a támadásokra eleve sokszor csak mosolyogva reagált, de gesztenyebarna hatalmas szemével tudott keményen, hűvösen is nézni. Ragginak ugyan nincs politikai múltja, tapasztalata – de láthatóan van tehetsége. Fiatalosságát, nőiességét is kihasználva pozicionálta magát az öreg, rozoga római elittel szemben. Valóban kihívóan viselkedett: az első forduló előtt még a balosabb énjét tolta előtérbe, a második fordulóra azonban ügyesen szólította meg a jobboldali szavazókat is.

A kampányban baloldali ellenfele kiderítette, hogy Raggi egy Berlusconi-közeli ügyvédi irodában volt gyakornok, ahol Berlusconi korrupt védelmi miniszterét is védték. E balos támadás azonban jól jött Ragginak, elvégre a jobbos szavazók szemében nem éppen bűn egy forzaitaliást védeni. A hatvan százalék feletti győzelmét Raggi tehát nagyban köszönheti annak, hogy a Rómában hagyományosan erős neofasiszta táborból is számosan őt választották. A jobboldali populista Északi Liga elnöke, Matteo Salvini egyenesen azt mondta, hogy „kínzások hatására se” szavazna a balközép kormány jelöltjére – a jobboldali szavazók meg értették az üzenetet. Raggi pedig igencsak akart tetszeni nekik. Ezért nem csak a korrupciót kritizálta, de a menekültkérdésben vagy az Európai Unióhoz való viszonyban is sokszor csúszott a neofasiszták mellé.

Azonban a táborlogikával nem magyarázható sem Raggi győzelme, sem az Ötcsillagos Mozgalom előretörése. A párt harmincegy éves jelöltje, Chiara Appendino például Torinóban kifejezetten baloldali alternatív programmal futott be mindenki meglepetésére az első helyre. Raggi és Appendino győzelme azt mutatja, hogy egyre erősebb az elégedetlenség a „rendszerrel” szemben: e „rendszert” éveken át Berlusconi jelenítette meg, most pedig Matteo Renzi. Berlusconi pártja már most tíz százalékos kispárttá omlott össze, Renzinek pedig nem sikerül egyeduralkodóvá válnia. Az Ötcsillagos Mozgalom ott áll az útjában. A pártot persze nem a programja miatt választják: a szavazói sem feltétlenül értenek egyet Beppe Grillo hangoskodásaival, EU-ellenességével, menekültellenességével. A jobb- és a baloldal felosztást azonban eleve színháznak érzi számos olasz, és ezért kevéssé törődik azzal, hova is tartozik Grillo vagy éppen Virginia Raggi.

A maffiaellenesség elég összetartó erő Rómában: a volt baloldali polgármester, Ignazio Marino már tavaly belebukott a korrupcióba, az olasz fővárost azóta egy ügyintéző irányítja, de a maffia továbbra is mindent behálóz. Raggi szerint ezért nem ideológiai kérdésekről kell vitázni: a politikai beállítottságát firtató kérdések elől például olyan válaszokkal tért ki, hogy őt inkább az érdekli, miért nyáron, és miért nem télen fűtik az ostiai vonatot. És láthatóan Róma többségét is inkább ez foglalkoztatja.

A római polgármesteri poszt elhódítása óriási siker az Ötcsillagos Mozgalom számára. A Beppe Grillóhoz közelálló baloldali napilap, az Il Fatto Quotidiano hétfői vezércikke azonban attól óv, nehogy „bumerángként” hasson e győzelem. Az Ötcsillagos Mozgalom ugyanis a puding próbája előtt áll: ha Rómában nem sikerül feltörnie a régi struktúrákat, akkor a 2018-as választásokra hiteltelenné válhat a mozgalom. Az Il Fatto Quotidiano szerint a régi elit mindent el is fog majd követni azért, hogy Raggi – mint oly sok elődje az „örök város” élén – belesüppedjen, elsüllyedjen a szövevényes római politikai világban.

Virginia Raggi kemény és professzionális kampánya során sokat ígért: a fiatal ügyvédnő újra „világvárossá” tenné Rómát, átvizsgálná a város pénzügyeit, kidobálná a felesleges szerződéseket, így elsőként az olimpiai pályázatot, modernizálná a tömegközlekedést, elkezdené az évek óta elhanyagolt infrastruktúra helyrehozatalát és véget vetne a maffiára szabott túlárazott városi, soha véget nem érő projekteknek.

Raggi sikere az Ötcsillagos Mozgalom számára is sorsdöntő: Roberto Casaleggio idei halála után Beppe Grillo kicsit visszavonult. Ez esély lehet arra, hogy a hangos komikus mögül előlépjenek azok az „egyszerű olaszok”, akik a mozgalom kormányképességét bizonyíthatják. Rómában kiderülhet tehát, hogy a „populizmus” tényleg olyan hiteltelen és tehetségtelen-e, mint ahogyan elitista ellenfelei állítják.