Lenin szenvedélye és a „vörös grófnő”

Lassan száz éve már annak, hogy eltemették, alakja azonban máig nem hagyja nyugodni az utódokat.

A kolerában 1920-ban meghalt Inessza koporsóját Lenin személyesen kísérte a Kurszki pályaudvartól a Szakszervezetek Házáig. Armandot a Vörös téren temették el. Alekszandra Kollontaj egy későbbi interjúban úgy emlékszik, hogy Inessza temetésén Leninre nem lehetett ráismerni, s azt hitte, hogy mindjárt összeesik. A romantikus természetű Kollontaj úgy vélte, hogy Armand halála után Leninnek nem volt ereje tovább élni. Inessza halála meggyorsította a betegség kifejlődését, ami aztán a sírba vitte.

Sokan tudni vélik, hogy e szerelemnek gyümölcse is lett. A litvániai Marijampoléban például biztosak abban, hogy az 1944-ben a harcokban elhunyt, s a város temetőjében nyugvó Andrej Armand apja valójában Lenin. Andrej azonban ötéves volt, amikor Inessza megismerkedett a bolsevik vezérrel. Mások ugyanakkor állítják, hogy Inessza és Lenin közös gyereke Alekszandr Steffen néven Svédországban van eltemetve.

Valójában ennek már nincs jelentősége, a legendák azonban rávilágítanak arra, hogy a szovjet idők álszent kirakata mögött a bolsevik vezetők szinte a mai rocksztárokhoz hasonló szerelmi életet éltek. Az már más kérdés, hogy a szovjet cenzúra szigorú felügyelete alatt életrajzíróik nem ezt a szenvedélyt domborították ki.