A kormány korábbi vállalásainál nagyobb ígéretcsomaggal készül a NATO-csúcsra, a védelmi büdzsét ugyanis nem 2022-ig tervezik emelni a GDP 1,4 százalékára, hanem 2026-ig 1,8 százalékra – hangzott el tegnap a szövetség állam- és kormányfőinek 30 nap múlva sorra kerülő varsói találkozóját taglaló konferencián a Külügyi és Külgazdasági Intézetben. Ez mostani értéken számolva 200 milliárdos többletkiadást jelent. A 2012-ben vállalt, idén kezdődő növekedési periódus hét éven át, évenként a GDP 0,1 százalékát kitevő növekedéssel számolt, ami közel megduplázta volna a költségvetést 2022-ig. Ezt a pályát nyújtaná meg most a kormány négy évvel, ami a szövetségi elvárásokban szereplő két százalék megközelítését jelenti, különös tekintettel arra, hogy a NATO elszámolása szerint a magyar 1,8 százalék mintegy 1,95 százaléknak felel meg.
A terv illeszkedik azon lépések sorába, amelyekkel a kormány megromlott nyugati (amerikai) kapcsolatai javítására is igyekszik felhasználni a honvédséget, illetve annak szövetségi szerepvállalását: ilyenformán az Iszlám Állam ellen harcoló kurd erők kiképzését és őrzés-védelmét célzó erbíli missziót, illetve a balti államokba 2017-től visegrádi együttműködésben (Oroszország elrettentésére) küldendő rotációs század felajánlását követi. Hogy erre szükség van, arra a tegnapi konferencián a budapesti amerikai nagykövet, Colleen Bell is emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy a NATO-szerződés kölcsönös védelmet garantáló 5. cikkelyének hitelessége érdekében emelt szintű „befektetésre” van szükség.
A szövetségesi, különösen a tengerentúli elvárásoknak való megfelelés szándéka a védelmi költségvetés további növelése révén mindenképpen jó hír az elmúlt negyedszázadban krónikusan alulfinanszírozott honvédségének, megfigyelők azonban óvatosságra intenek. A rendszerváltás óta több kormány tervezett ugyanis modernizációt, de a szervezeti átalakítások és racionalizálások után a nagy volumenű beszerzések pénzhiány miatt mindig elmaradtak. A Gyurcsány-kormányhoz hasonlóan a második Orbán-kabinet is a védelmi költségvetést kurtította meg az egyensúly helyreállítása érdekében. Az sem mellékes, hogy az új ígéret nemcsak a jelenlegi, 2018-ig tartó választási cikluson nyúlik túl, hanem az utána következőn is. A terveket árnyalja, hogy még az eredetileg vállalt, 2022-ig tartó növekedési ciklus kapcsán is óvatosak voltak a védelmi tervezéssel foglalkozó szakemberek: úgy tudjuk, hogy az éves 0,1 százalék helyett is inkább csak 0,05 százalékkal számoltak, nehogy sokat kelljen visszakozni.