Magyar ígéret a varsói NATO-csúcsra

Eleget tenne a szövetségi elvárásoknak a kormány, a megfigyelők óvatosságra intenek.

Zord Gábor László
2016. 06. 08. 7:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormány korábbi vállalásainál nagyobb ígéretcsomaggal készül a NATO-csúcsra, a védelmi büdzsét ugyanis nem 2022-ig tervezik emelni a GDP 1,4 százalékára, hanem 2026-ig 1,8 százalékra – hangzott el tegnap a szövetség állam- és kormányfőinek 30 nap múlva sorra kerülő varsói találkozóját taglaló konferencián a Külügyi és Külgazdasági Intézetben. Ez mostani értéken számolva 200 milliárdos többletkiadást jelent. A 2012-ben vállalt, idén kezdődő növekedési periódus hét éven át, évenként a GDP 0,1 százalékát kitevő növekedéssel számolt, ami közel megduplázta volna a költségvetést 2022-ig. Ezt a pályát nyújtaná meg most a kormány négy évvel, ami a szövetségi elvárásokban szereplő két százalék megközelítését jelenti, különös tekintettel arra, hogy a NATO elszámolása szerint a magyar 1,8 százalék mintegy 1,95 százaléknak felel meg.

A terv illeszkedik azon lépések sorába, amelyekkel a kormány megromlott nyugati (amerikai) kapcsolatai javítására is igyekszik felhasználni a honvédséget, illetve annak szövetségi szerepvállalását: ilyenformán az Iszlám Állam ellen harcoló kurd erők kiképzését és őrzés-védelmét célzó erbíli missziót, illetve a balti államokba 2017-től visegrádi együttműködésben (Oroszország elrettentésére) küldendő rotációs század felajánlását követi. Hogy erre szükség van, arra a tegnapi konferencián a budapesti amerikai nagykövet, Colleen Bell is emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy a NATO-szerződés kölcsönös védelmet garantáló 5. cikkelyének hitelessége érdekében emelt szintű „befektetésre” van szükség.

A szövetségesi, különösen a tengerentúli elvárásoknak való megfelelés szándéka a védelmi költségvetés további növelése révén mindenképpen jó hír az elmúlt negyedszázadban krónikusan alulfinanszírozott honvédségének, megfigyelők azonban óvatosságra intenek. A rendszerváltás óta több kormány tervezett ugyanis modernizációt, de a szervezeti átalakítások és racionalizálások után a nagy volumenű beszerzések pénzhiány miatt mindig elmaradtak. A Gyurcsány-kormányhoz hasonlóan a második Orbán-kabinet is a védelmi költségvetést kurtította meg az egyensúly helyreállítása érdekében. Az sem mellékes, hogy az új ígéret nemcsak a jelenlegi, 2018-ig tartó választási cikluson nyúlik túl, hanem az utána következőn is. A terveket árnyalja, hogy még az eredetileg vállalt, 2022-ig tartó növekedési ciklus kapcsán is óvatosak voltak a védelmi tervezéssel foglalkozó szakemberek: úgy tudjuk, hogy az éves 0,1 százalék helyett is inkább csak 0,05 százalékkal számoltak, nehogy sokat kelljen visszakozni.

Kormányzati forrásaink ugyanakkor azzal mondanak ellent a szkepticizmusnak, hogy a növekedés első „adagja” (48 milliárd forint) az idei költségvetésben tényszerűen megtalálható, a második pedig benne van a 2017-es tervben.

Mint az Balogh Istvánnak, a külügyminisztérium biztonságpolitikai főosztálya igazgatójának vitaindító beszédéből kiderült, a Varsóba készülő magyar delegáció csomagjában szerepel még a szövetség alapfeladatának, a transzatlanti kapcsolatoknak a további erősítése, a keleti és déli irányok kiegyensúlyozott kezelése, különös tekintettel az utóbbi esetében a migráció és a terrorizmus jelentette kihívásra. Napirendjükön lesz a megerősítő szövetséges haderők gyors fogadását lehetővé tevő NATO vezetés-irányítási törzselem (NFIU) székesfehérvári szolgálatba állása, a visegrádi négyekkel közös, 2017-es baltikumi rotációs csapattelepítések, illetve az Oroszországot érintő kettős megközelítés, miszerint a szövetségnek be kell ruháznia a kollektív védelembe, de folytatnia kell a párbeszédet Moszkvával. Miként a közelmúltban is, Magyarország ezúttal is támogatja a NATO–Oroszország-tanács újabb összehívását.

Lengyelországban közben a gyakorlatban is érzékelhető a csúcstalálkozót megelőző várakozás: hétfőn szövetségi részvétellel megkezdődött az 1989 óta legnagyobb, mintegy harmincezer katonát számláló Anakonda fedőnevű hadgyakorlat, amelynek mai, egyik leglátványosabb mozzanataként folyami átkelést gyakorolnak a Visztulán.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.