Összeül a Bilderberg-csoport

A nyilvánosság teljes kizárásával tanácskozik Drezdában az atlantista elit.

Két miniszterelnök, négy pénzügyminiszter, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, az Európai Bizottság egyik alelnöke, rengeteg híres név és megannyi kevésbé ismert, de annál fontosabb személy. Idén is egy tárgyalóasztalhoz ülnek Európa és Észak-Amerika legbefolyásosabb emberei, hogy egy informális találkozó keretében átbeszéljék a világ dolgait. A helyszín ezúttal a németországi Drezda – a biztonsági intézkedések, az átláthatatlanság viszont a megszokott. Nincs megnyitó, nem lesz sajtótájékoztató, sem kósza nyilatkozatok az esetlegesen elcsípett résztvevőktől, újságíró legfeljebb akkor merészkedhet a helyszín közelébe, ha véletlenül meghívták, de akkor sem írhat le semmit.

Henri de Castries, a csoport jelenlegi elnöke, az AXA francia biztosítótársaság vezérigazgatója nem érti, „miért foglalkoznak olyan sokan a Bilderberg-csoport találkozójának titkosságával, miközben naponta tízezrével vannak olyan megbeszélések, amelyek nem nyilvánosak”. Az üzletember szerint a csoport nem parlament és nem operatív szervezet, hanem egy informális társaság, amely nem döntéseket hoz, hanem csak diskurál.

Márpedig a résztvevőknek bőven lesz miről diskurálniuk. Bár egyes (összeesküvés-)elméletek szerint ezeken a találkozókon elnökök sorsa és háborúk kirobbanása múlhat, a szervezők közleménye szerint ennél azért alacsonyabbra tették a lécet. A 64. Bilderberg-találkozó fő témái közé tartozik a migráció és Európa egységének ügye (ez valószínűleg főként a brexitre vonatkozhat), a Közel-Kelet és Oroszország helyzete, az informatikai biztonság és a technológiai innováció.

A talán rendhagyó témáknak köszönhetően ezúttal néhány szokatlan vendég is feltűnik a meghívottak között (melyet egyébként néhány éve a Bilderberg-csoport nyilvánosságra hoz honlapján). Ott lesz Drezdában például Ahmed Aboutaleb, a hollandiai Rotterdam marokkói származású polgármestere, aki azzal vált világszerte ismertté, hogy a 2015. januári párizsi terrortámadás után távozásra szólította fel a nyugati értékrendet tagadó muzulmánokat. Egyébként a tanácskozáson a hagyományoknak megfelelően a vendégek nagyjából harmada a politikából érkezik. Köztük van Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója és Kristalina Georgieva, az Európai Bizottság alelnöke, Mehmet Simsek török miniszterelnök-helyettes, Mark Rutte holland kormányfő, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, Thomas de Maiziere belügyminiszter és Ursula von der Leyen védelmi miniszter, továbbá Laurent Fabius, a francia alkotmánytanács elnöke.

A többiek gazdasági vezetők, tudósok és újságírók, köztük Eric Schmidt, az Alphabet – a Google-cégek anyavállalata – igazgatótanácsának elnöke, Michael O’Leary, a Ryanair ír diszkont-légitársaság vezérigazgatója és John Elkann, a Fiat Chrysler Automobiles autóipari csoport elnök-vezérigazgatója, Mathias Döpfner, az Axel Springer német médiacsoport vezérigazgatója, Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter, az amerikai Harvard Egyetem kutatója, valamint felesége, Anne Applebaum Pulitzer-díjas amerikai újságíró, történész.

A mától vasárnapig tartó drezdai találkozóra számos tüntetést jelentettek be, demonstrációkat tartanak baloldali csoportok és a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom, valamint a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD). A rendőrség nagy erőkkel készül a találkozó és a tüntetések biztosítására a Szászország tartományi fővárosban.

– Azzal sincs semmi baj, amikor a Fidesz zárt ajtók mögött Kötcsén találkozik – válaszolta lapunk megkeresésére a szerveződést személyesen ismerő Surányi György, a rendszerváltás utáni első jegybankelnök. Surányi a kilencvenes években háromszor vett részt a titokzatos eseményen, azóta is több sajtócikk a Bilderberg-csoport tagjaként említi. A volt jegybankelnök szerint azonban a szerveződésre csoportként nem is lehet tekinteni.

– Nincsenek tagok, állandó résztvevők – mondta Surányi, és hangsúlyozta: ez egy magánkezdeményezés, ahol különböző területeken elismert emberek cserélnek eszmét. – Nincs abban a helyzetben a társaság, hogy döntéseket hozzon – tájékoztatott, a Bilderberg-találkozóknak ugyanis nem célja semmilyen közös nyilatkozat elfogadása. A fórum csak vitáknak nyújt teret, a sajtó kizárása mellett pedig Surányi azzal érvelt, hogy a nyilvánosság elfojtaná a meghívottak véleményének szabad kifejtését.

A volt jegybankelnöknek ezért felvetettük: a közvélemény érdeklődését megalapozza, hogy az ott elhangzottak befolyásolhatják a döntéshozókat. Surányi szerint azonban a meghívottak többsége visszavonult, már nem aktív politikai, gazdasági szereplő. A volt jegybankelnök úgy vélte, hogy a Bilderberg-találkozó jelentősége messzemenően túlértékelt, s különösen Magyarországon népszerű téma.

– A szélsőjobboldalon, ahol összeesküvés-elméletekben gondolkodnak, ahol a paranoia uralkodik – mondta Surányi. Mikor megjegyeztük, éppen a brit liberális The Independent hírportál is kritikus cikket közölt a holnap kezdődő találkozóról, Surányi azt válaszolta: a Bilderberg-találkozókkal kapcsolatban megjelent bármilyen kritika alaptalan.