Visszatérhet a magyar szocialisták nagy barátja

Ismét kampánytéma lehet Horvátországban a Magyarországgal való viszony.

Nem hivatalos tárgyalásokba kezdett a Szociáldemokrata Párt (SDP) vezetősége a Horvátország fejlődik elnevezésű koalíció tagjaival, de a Horvát Parasztpárttal is erősítenék a soraikat – írja a horvát Jutarnji list, amely szerint a baloldali párt ezúttal a korábbi 56 helyett 60 mandátumra számít a 151 tagú horvát parlamentben, vagyis a száborban.

De az Isztriai Demokratikus Gyűlést (IDS) és a Híd Függetlenek Listáját (Most) is örömmel fogadná egy leendő koalícióban a politikus, amivel már kényelmesen meglenne számára a parlamenti többség. Így pedig ismét baloldali kormánya lehet majd Horvátországnak – amiről már vannak tapasztalataink.

Milanovic a 2014-es választások előtt teljes mellszélességgel állt ki a magyar szocialisták mögött, akit még a párt nagygyűlésére is elhívtak beszédet mondani. Milanovic akkor jelezte: Mesterházy Attila MSZP-elnök, az összefogás miniszterelnök-jelölte felkészült, tisztességes ember, aki minden szükséges adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy egy nagy hagyományokkal rendelkező európai ország miniszterelnöke legyen. A horvát szociáldemokrata pártot vezető politikus azt mondta: Mesterházy Attilának volt ideje felkészülni, ezért csak azt tanácsolja neki, ne értékelje alul az ellenfelét.

Múlt évben végül egészen megromlottak a magyar–horvát kapcsolatok, miután Milanovic azzal vádolta Magyarországot, hogy egy magyar–szerb megállapodás keretében a szerbek a horvát határhoz szállítják a migránsokat. Szijjártó Péter ezért arra kérte a horvát miniszterelnököt, hogy hagyja békén Magyarországot és Szerbiát. Milanovic válasza sem maradt el: most Orbán Viktort támadta, aki szerinte radikális kommunistából radikális antiliberálissá vált.

Nem véletlen, hogy a magyar kormány ezután azt várta, hogy ismét a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kerül majd Horvátországban hatalomra. Végül azonban a két nagy párt, az SDP és a jobboldali HDZ fej fej mellett végzett, így egyikük sem tudott kormány alakítani a választásokon a harmadik helyen végzett Híd Függetlenek Listája nélkül. A Híd végig technokrata miniszterelnök által vezetett, parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormányt javasolt, és bár mindkét nagy párttal tárgyalt a kormányalakításról, végül a konzervatív HDZ-vel állapodott meg decemberben a kabinet létrehozásáról.

Az elmúlt közel hat hónap alatt azonban nem volt zökkenőmentes a HDZ és a parlamentbe protestpártként bekerült Híd kormányzása. Egyes szakértők szerint Horvátország történelme legsikertelenebb kormánya volt. A kabinetnek kezdettől fogva nem volt közös stratégiája, a két kormányzó párt végig harcot vívott a stratégiailag fontos tárcákért és a titkosszolgálat feletti ellenőrzésért.

Végül június 7-én a HDZ bizalmatlansági indítványt nyújtott be Tihomir Oreskovic technokrata miniszterelnök ellen, akit egyébként éppen ez a párt javasolt erre a posztra. A múlt héten megvonták a bizalmat Oreskovictól, tegnap pedig a horvát parlament feloszlatta magát július 15-ei hatállyal. A legfrissebb hírek szerint az előre hozott választásokat várhatóan szeptember 4-én vagy 11-én fogják megtartani, amelyre a horvát baloldal most okkal tekint optimistán. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy Magyarország számára is üdvös lesz a kormányváltás.

Portálunk a horvátországi fejleményekkel kapcsolatban felkereste Bali Lórántot, a Pannon Egyetem Georgikon Karának Horvátország-szakértőjét, aki emlékeztetett: a tavasz folyamán már többször is előfordult, hogy a horvát országgyűlésben nem tudták biztosítani a többséget szavazásoknál, emellett heves viták voltak az alkotmánybírák megválasztásánál is, mivel nem volt meg a kormányon belül a szükséges kohézió. Tetézte a bajt, hogy Oreskovic miniszterelnök az üzleti szférából érkezett és nem egy hivatásos, tapasztalt politikus volt, meglehetősen kevés belpolitikai tapasztalattal rendelkezett.

Bali Lóránt szerint így a jelenlegi helyzetben teljes mértékben megvan az esély arra, hogy Milanovic újra hatalomra kerüljön. Ezt nemcsak a szoros választási eredmények mutatják, hanem a közvélemény-kutatási adatok is. Emellett az SDP jelenleg egy megújulási folyamaton megy keresztül: a helyi pártszervezetekben folyamatosan téma a párt megújítása, ahol több helyen is új vezetők kerültek ezeknek az élére.

Mire számíthatunk, ha Milanovic újra hatalomra kerül? Bali Lóránt szerint a horvát–magyar külpolitikai viszonynak eddig jót tett a HDZ hatalomra kerülése. Ezt mutatja, hogy a közelmúltban Kövér László házelnök kétnapos látogatáson volt Horvátországban, emellett megszűntek a politikai ütésváltások is a kétoldalú kommunikációban, így kiegyensúlyozottság és a békés hangnem jellemezte a viszonyrendszert.

Mindez azonban most azonnal megváltozhat. „Egy választási kampányban biztosan ütőkártya lenne a magyar–horvát kapcsolatok témája, illetve az INA-ügy” – vélekedik a szakember, aki szerint egy új Milanovic-kormány az eddigi hibáiból tanulva már kevésbé lépne fel agresszíven a szomszédai ellen. Kiemelte: az INA-ügy mind a Milanovic vezette kormány, mind pedig az Oreskovic-kormány számára jelentős belpolitikai terhet jelentett, illetve jelent. Ezért a szakértő úgy látja, hogy ha Horvátországban a baloldal kerülne hatalomra, akkor mindenképpen a jogi, vagyis a bírósági megoldást kell választanunk az INA-ügyben ahelyett, hogy politikai síkra terelnénk a vitát.