Ironikus módon még fél nap sem telt el azután, hogy Francois Hollande francia államfő közölte: a nem szűnő fenyegetettség ellenére július 26-án feloldják a tavaly november óta érvényben lévő rendkívüli állapotot, mikor újabb terrortámadás rázta meg az országot. – Nem tarthatjuk fenn örökre a rendkívüli állapotot – indokolta a nemzeti ünnepen Hollande a döntését. Az elnök bizakodó bejelentése elhamarkodottnak bizonyult, tegnap pedig már kénytelen volt módosítani terveit, és meghosszabbította a különleges készültséget.
Csakhogy a történtek fényében felmerül a kérdés, van-e bármi értelme a rendkívüli állapotnak, ha a terroristák ugyanúgy sikerrel járnak? A különleges jogrendnek éppen az volna a lényege, hogy olyan jogosítványokkal hatalmazza fel a hatóságokat, amelyekkel megakadályozhatók a merényletek. Lehetőséget ad például a rendőrségnek arra, hogy őrizetben tartson a közrendet megzavaró embereket; hogy bírói végzés nélkül, éjjel-nappal házkutatást végezhessen; és legfőképpen hogy gyülekezési tilalmat rendelhessen el. A hatóságok eleinte éltek is a különleges eszközökkel. A novemberi támadások után több mint négyezer házkutatást hajtottak végre, és közel ötven embert vettek őrizetbe, bár különösebb eredményt nem értek el, a terrorszálakat nem sikerült felgöngyölíteni. Pedig ahogyan arra maga Hollande is kitért, és a titkosszolgálati jelentések is rámutattak, a fenyegetés egyáltalán nem szűnt meg. Sőt a hírszerzés éppen olyan információkat kapott, amelyek szerint a terroristák olasz, francia és spanyol üdülőhelyeken hajtanának végre merényleteket, ráadásul felmerült az is, hogy öngyilkos merényletek helyett áttérnek az autós és távrobbantásos módszerekre, amelyek egyébként Irakban már régóta jól ismert eszközök.
Talán a labdarúgó-Európa-bajnokság zavartalan lebonyolítása vagy az elmúlt nyolc hónap viszonylagos eseménytelensége miatt, de mintha a francia hatóságok kissé elbízták volna magukat, és megfeledkeztek volna arról, hogy hadban állnak. Párizsban ugyan 55 repülővel, 30 helikopterrel, 212 páncélozott járművel, 241 lovas rendőrrel és háromezer egyenruhással biztosították a július 14-i nemzeti ünnepet, csakhogy a merénylők ezúttal máshol, a gyenge ponton csaptak le. Eső után köpönyeg: a történtek után Marseille-ben azonnal lemondták a tűzijátékot, ami azonban egyúttal azt is felveti, hogyan lehetséges egyáltalán, hogy rendkívüli állapot idején több százezer embert az utcákra csalogató rendezvényeket szerveznek.
A franciák persze joggal bíztak abban, hogy a felelős hatóságok nem engedélyezték volna az ünnepségeket, ha fenyegetés leselkedik rájuk. Ugyanakkor a korábbi hónapok eseményei, a szintén tömegeket megmozgató sztrájkok és tüntetések, az Eb és az azt kísérő huligánrendbontások is rávilágítottak: a rendkívüli állapot sem tartja vissza az embereket attól, hogy az utcára vonuljanak, továbbá a túlterhelt és forráshiányos hatóságok is súlyos problémákkal küzdenek.
