A lap kitért arra, hogy a kérdés kedvezőtlen társadalmi megítélésének az enyhítésére Ankara kampányt fog indítani. Arra emlékezteti például a lakosságot, hogy az I. világháborúban szírek és törökök együtt védték meg a Dardanellák tengerszorost a támadó brit és francia erőktől.
A Habertürk rávilágított: Törökország a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta összesen 11,5 milliárd dollárt fordított a menekültekre saját költségvetéséből. A lap azt írta, hogy a török belügyminisztérium irodákat állít fel a honosítási ügyek intézésére, az átvilágítást a török Nemzeti Hírszerző Szervezet (MIT) végzi el.
Az újság kifejtette: a szíriai menekültek török állampolgárságának kérdése már a tavaly június 7-i parlamenti választások előtt napirendre került, de Recep Tayyip Erdogan török elnök a lehetséges spekulációkra hivatkozva akkor késleltette az ügyet.
Erdogan a múlt szombaton jelentette be: Ankara meg akarja adni a lehetőséget az országban élő szíriai menekülteknek a török állampolgárság megszerzésére. Az államfő szavai nagy vihart kavartak a közvéleményben. Egyesek népszavazás kiírását követelték, mások azt vetették Erdogan szemére, hogy a szíriaiak honosításával az általa óhajtott elnöki rendszer bevezetéséhez szükséges szavazatokat akarja csupán megszerezni.
Murat Erdogan, az ankarai Hacettepe Egyetem Migrációkutató Központjának igazgatója szerint a török állampolgárság kiterjesztésének köszönhetően Európa mentesül a migrációs nyomás alól és üdvözli majd Ankara döntését. A szakember hangsúlyozta: a Törökországban tartózkodó szíriaiak 90 százaléka a polgárháború végeztével is maradna, mivel otthonuk politikai stabilitásának és közbiztonságának megteremtése legalább 10 éves folyamat lesz.
A Habertürk adatai alapján a Brüsszel és Ankara között március 18-án létrejött menekültügyi megállapodás következményeként Törökország eddig visszafogadott 468 illegális bevándorlót a migránsválság által különösen sújtott Görögországtól, köztük 31 szíriai személyt. Az egyezmény értelmében az eurázsiai ország 796 szíriai menekültet küldött az unióba, többségüket Németországba és Svédországba. A napilap nyomatékosította: a szerződés előtt naponta 1740-en keltek át az Égei-tengeren, míg júniusban ez a szám átlagosan 45-re zuhant.
