Magyarország határán ragadtak a migránsok

A „hamis remények kapujának” is nevezhetnénk a röszkei tranzitzóna bejáratát.

Majláth Ronald
2016. 07. 18. 17:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Hamis reményt ad ez a kapu azoknak, akik az Európai Unióba igyekeznek, ugyanis attól, hogy ezen a helyen beadhatják a menedékjogi kérelmüket, még nem jelenti azt, hogy azt meg is kapják” – így jellemezte szombaton a röszkei tranzitzóna bejáratát Nenad Ivanisevic szerb szociális ügyi államtitkár, aki ellátogatott a rögtönzött sátortáborba Horgoson.

A politikus szerint nem a magyar törvényi szigorítások vezettek a migránsok feltorlódásához, hanem az, hogy csak a tranzitzónák bejáratánál lehet átadni a menedékkérelmet.

De konkrét számokat is megtudhattunk az államtitkártól: jelenleg nagyjából kétezer migráns tartózkodik Horgosnál és Kelebiánál (vagyis a röszkei és a tompai határátkelőnél), valamint a szabadkai befogadó központban, ezeknek a negyven százaléka gyerek. A szerb közszolgálati tévé ennél is pontosabb számokról tudósított: eszerint most Horgosnál 750-en, vagyis kétszer annyian vannak, mint egy héttel ezelőtt, Kelebiánál 300-an várakoznak, a szabadkai befogadó központ – erről korábban itt írtunk – pedig már tele van, a migránsok száma itt 300 és 400 között mozog.

Ivanisevic emellett azt is elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a szerb kormány az elkövetkezendő időszakban az illegális határátlépések megakadályozásán fog dolgozni, de felveszi a harcot az embercsempészekkel is, tekintet nélkül arra, hogy azok melyik ország állampolgárai. Végül a harmadik intézkedés az lesz, hogy gondoskodni fognak a menekültekről is.

Ami pedig a határon ragadt migránsokat illeti, a szerb politikus így fogalmazott: nem fognak erőszakot alkalmazni ezekkel az emberekkel szemben, ugyanis nem ők a hibásak azért, hogy itt vannak. Ezért gondoskodni fognak róluk és felvilágosítják őket arról, hogy nem kell ezen a helyen lenniük, a befogadó központokban is tartózkodhatnak – ígérte az államtitkár, aki szerint ha a menedékkérelmek beadása folytatódik, beszélni fognak a magyarországi kollégáikkal, hogy mindezt a befogadóközpontokban végezzék el.

Ennél jóval komorabban látja a helyzetet Rados Djurovic, a menedékkérőket védő és segítő központ igazgatója, aki szerint a helyzet ugyan még nem aggasztó, de azzá válhat, ha egyre több migráns „ragad benn” az országban. A szakember hangsúlyozta: a menekültválság most Törökországtól, Magyarországtól és Horvátországtól függ. Amennyiben Törökország nem tartaná be az unióval kötött megállapodást, az azonnal meglátszana Szerbiában is, hiszen megnőne a migránsok száma.

„Az a probléma, hogy naponta 100-200 ember érkezik és 15-30 távozik. Egyre több emberre kell számítanunk, akik itt bennragadnak” – mondta el a szakember, aki szerint az is problémát jelenhetne, ha sokan kérnének menedékjogot Szerbiában. Kiemelte: ebben az évben eddig 150 ezer migráns érkezett az országba, közülük nagyjából ötezren kértek menedékjogot.

Közben bizonyos civil szervezetek már arról beszélnek, hogy a magyar hatóságok „kínozzák” a migránsokat. Először a Radio Slobodna Evropa által megszólaltatott migráns, Nadir Rahman beszélt arról, hogy miután elfogták őket Magyarországon, a rendőrség nagyon kellemetlen volt velük, lefújták őket spray-vel, ordibáltak, sőt néhányukat még meg is ütötték.

Portálunk az eset kapcsán megkereste az Országos Rendőr-Főkapitányságot, ahonnan közölték: „A rendőrség az Alaptörvényben meghatározott feladatát a jogszabályoknak megfelelően végzi. A rendőri intézkedéseket a törvényesség, a szakszerűség és az arányosság elvének betartásával hajtja végre, különös figyelemmel az illegális bevándorlókkal szemben tanúsítandó emberséges, emberi méltóságukat tiszteletben tartó bánásmódra.”

Nem sokkal később már jogvédő szervezetek vádolták a kormányt, hogy Magyarország határán zaklatják a migránsokat, rövid úton visszafordítják őket Szerbiába, egyes esetekben kegyetlen és erőszakos módon, anélkül, hogy mérlegelnék a menedék iránti kérelmeket. Ezekre az állításokra Lázár János később azzal reagált, hogy „semmiféle erőszak vagy erőszakos atrocitás” nem történt.

A panaszáradat azonban nem ért véget: legutóbb az I am Human Organization (IHO) közölte, hogy pénteken 50 embert, köztük 11 gyereket kényszerítettek vissza az unió területéről. Sőt, hozzátették: most már minden nap találkozni olyan, afgánokból és pakisztániakból álló csoportokkal, akik kínzásokról szóló rémtörténetekről és embertelen bánásmódról számolnak be.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.