A jogvédő csoport a tranzitzónákról rögzítette: „a kormány egy jogi fikció keretében úgy tekinti, hogy az ott tartózkodó személyek még nem léptek be Magyarország területére”.
Vizsgálata során a Human Rights Watch azt tapasztalta, hogy míg egyes kiszolgáltatott csoportok tagjait Magyarországon belüli nyitott befogadóállomásokra viszik, 2016 májusa óta a magyar kormány a legtöbb egyedülálló férfi menedékkérelmét mérlegelés nélkül, azonnal elutasítja.
„Magyarország minden szabályt megszeg a Szerbia felől érkező menedékkérők ügyében: kérelmeiket azonnal elutasítja, őket magukat pedig visszaküldi a határon túlra. Azokat az embereket, köztük nőket és gyermekeket, akik engedély nélkül léptek Magyarország területére, súlyosan bántalmazták, és a határ másik oldalára toloncolták” – vélekedik Lydia Gall, a HRW Balkán- és Kelet-Európa-kutatója.
Azt is rögzítették, hogy a tranzitzónák területére lépő emberek számát korlátozzák, ami a HRW megállapítása szerint „azt jelenti, hogy migránsok és menedékkérők százai – köztük nők és gyermekek – rekednek a senki földjén”, ahol nagyon szegényes körülmények között várják bebocsátásukat a tranzitzónákba.
A HRW azt tapasztalta, hogy azokat a menedékkérőket és más migránsokat, akik a szabályok megkerülésével, a tranzitzónákon kívül próbálnak az ország területére lépni, „visszakényszerítik Szerbiába, gyakran erőszakos eszközöket alkalmazva, és figyelmen kívül hagyva, hogy védelemre szorulnak”.
A szervezet 41 menedékkérővel és migránssal, nem kormányzati csoport tagjaival, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) munkatársaival, emberi jogi ügyvédekkel, aktivistákkal, továbbá a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a magyar rendőrség munkatársaival készített interjút. A megkérdezettek között volt három olyan férfi is, akit a tranzitzónákból fordítottak vissza Szerbiába, miután menedékkérelmüket érdemi vizsgálat nélkül utasították el, és nem hagytak elég időt arra, hogy előkészítsék fellebbezésüket.
Meginterjúvoltak 12 olyan embert is, akit magyar területen vettek őrizetbe. Ők csoportokban, nőkkel és gyerekekkel együtt, szabályszerűtlenül próbáltak belépni az országba.
„Azt mondták: a hatóságok képviselői brutálisan megverték, zaklatták, majd Szerbiába toloncolták őket. Arról számoltak be, hogy a hatóságok képviselői gyakran gázspray-t is használtak, amely a szemük körül égető érzést okozott. Elmondásuk szerint kutyákat uszítottak rájuk, rugdosták, botokkal és ököllel verték, műanyag bilincsbe verték, majd – további sérüléseket okozva – a szögesdrótkerítés vékony résein tuszkolták át őket” – tartalmazza a beszámoló.
A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) szerdai közleményében szintén bírálta a menekülők bántalmazását.
Emlékeztettek: több mint egy hónapja az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága adott hangot aggodalmainak, most pedig a Human Rights Watch tette közzé, hogy egyenruhások rendszeresen és módszeresen bántalmazzák a menedékkérőket.
A közlés szerint egyelőre nem tudják biztosan, kik azok a rejtélyes egyenruhások, akik menekülőkre támadnak, de egyre biztosabb, hogy nem elszigetelt esetekről van szó.
A magyar államnak kötelessége lenne felderíteni, rendőrök vagy katonák, mezőőrök vagy önbíráskodó paramilitáris banditák az elkövetők – áll a közleményben.
A Belügyminisztérium (BM) visszautasítja a Human Rights Watch kutatójának a magyarországi menekültellátásra és határvédelemre vonatkozó állításait – hangsúlyozta a minisztérium. Közleményében az áll: Magyarország betartja a schengeni határellenőrzési szabályokat és a genfi egyezményt, és megdöbbenéssel fogadja, hogy „a Human Rights Watch a magyar Országgyűlésnek az európai normákkal összhangban megalkotott törvényei betartásának figyelmen kívül hagyását várja el a végrehajtó hatalomtól”.
Magyarország biztosítja a határátkelőhelyeken, továbbá a kialakított tranzitzónákban a legális belépés és a jogszerű menekültkérelem előterjesztésének lehetőségét. A menekültügyi eljárásra vonatkozó szabályokat a HRW „nyilvánvaló tájékozatlanságból tévesen értelmezi” – írták.
Hangsúlyozták: a menedékkérők ellátásából Magyarország „gazdasági erejét meghaladóan veszi ki részét”, miközben az Európai Unió ebben a tekintetben „magára hagyta” egyik tagországát. A menedékkérők ellátására havonta átlagosan 140 ezer forintot költ a magyar állam – tették hozzá.
Közölték: a magyar rendőröknek az államhatár rendjével összefüggő intézkedéseivel szemben idén négy esetben nyolc migráns terjesztett elő rendőri bántalmazásra utaló panaszt, miközben a rendőrség csaknem 18 ezer illegális határátlépővel szemben intézkedett. Az esetek tisztázása miatt indított parancsnoki kivizsgálás megállapította, hogy a panaszok megalapozatlanok, az elfogultság kizárása miatt azokat továbbították az illetékes nyomozó ügyészségekhez – olvasható a tárca közleményében.
Kitértek arra is, hogy a határon lefolytatott menekültügyi eljárással kapcsolatos törvény júliusi hatálybalépése után a rendőrség 655 embert tartóztatott fel, majd kísért vissza az ideiglenes biztonsági határzárhoz; ők önként, ellenszegülés nélkül eleget tettek a rendőri felszólításnak. Jelezték: a HRW állításaival szembe a visszakísért illegális határátlépőket a rendőrök magyar területre kísérik vissza.
A BM hangsúlyozta: Magyarország határán nem zaklatják a migránsokat, a sok, kísérő nélkül érkező gyermek védelmet, egészségügyi ellátást kap, oktatják őket. Magyarország a tényleg rászorulókkal humánusan jár el, a határain és a területén várakozók méltányos eljárásban részesülnek, ugyanakkor elvárja, hogy a migránsok betartsák az Európai Unió és Magyarország jogszabályait – írta a minisztérium.