Stoltenberg: A NATO „nem keres konfrontációt”

Moszkva reméli, hogy a „józan ész” kerekedik felül.

A lengyel elnök elégedettségének adott hangot Montenegró folyamatban lévő csatlakozása felett, támogatóan nyilatkozott a Grúziával, Ukrajnával és Moldovával folytatott partnerség elmélyítéséről. „Ezzel egyidejűleg támogatnunk kell partnereinket Észak-Afrika és a Közel-Kelet instabil területein is” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia az Európai Unióból történő kilépés mellett döntött, kijelentette: paradox módon ez a lépés azt eredményezi, hogy az ország szerepe és aktivitása a NATO keretében növekedni fog.

Az észak-atlanti szövetség kétnapos csúcstalálkozóját 28 tagország állam-, illetve kormányfőinek részvételével, Jens Stoltenberg elnökletével rendezik. A magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. Az értekezleten a katonai szövetség keleti és déli szomszédságában jelentkező fenyegetésekre adandó válaszokról döntenek.

Moszkva reméli, hogy a „józan ész” felülkerekedik a varsói NATO-csúcstalálkozón, és abszurdnak tartja, hogy az észak-atlanti szövetség Oroszország felől fenyegető veszélyről beszél – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője.

Újságíróknak nyilatkozva Peszkov elmondta, hogy Moszkvában szoros figyelemmel követik a varsói csúcstalálkozót, és szeretnék remélni, hogy azon felülkerekedik a józan ész és a konfrontáció elkerülésére irányuló politikai akarat. „Oroszország, mint ahogy a múltban, továbbra is nyitott a párbeszédre, érdekelt az együttműködésben, de csak ha az a kölcsönös előnyökre épül, és figyelembe veszi a kölcsönös érdekeket” – hangsúlyozta.

A Kreml-szóvivő szerint Oroszország és a NATO között tág tere nyílik az együttműködésnek, ha a katonai szövetségnek sikerül lemondani az állítólagos orosz fenyegetésről szóló abszurd retorikáról.

„Abszurdum Oroszországból kiinduló veszélyről beszélni, amikor Európa közepén emberek tucatjai halnak meg, a Közel-Keleten naponta emberek százai veszítik életüket” – vélekedett Peszkov. Szerinte Nyugaton azért építenek orosz ellenségképet, azért gerjesztenek oroszellenességet, hogy aztán erre az érzelmi alapra támaszkodva újabb és újabb légvédelmi és szárazföldi erőket helyezzenek el Oroszország határai felé közeledve.

Együttműködés csak akkor lehetséges – hangsúlyozta Peszkov –, ha bizalomerősítő intézkedéseket hoznak a földrészen, és a valódi fenyegetéssel, a terrorizmus elleni harccal foglalkoznak.

Az amerikai elnök szerint a NATO- és az EU-tagság ígérete változatlanul reformokra ösztönző erőként hat azokban az országokban, amelyek mélyebb európai integrációra törekszenek.

Barack Obama a Financial Times című londoni üzleti-politikai napilap pénteki kiadásának kommentárrovatában megjelent, a varsói NATO-csúcstalálkozó kezdetéhez időzített cikkében kifejti: a brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból „teremt valamelyes bizonytalanságot”, de az atlanti szövetség tagországainak jólétéhez továbbra is a NATO biztosítja „a sziklaszilárd alapokat”.

Obama szerint a varsói értekezleten egyezségre kell jutni arról, hogy az Oroszország elleni szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg Moszkva nem teljesíti maradéktalanul a minszki megállapodásokból eredő kötelezettségeit. Meg kell erősíteni emellett a közép- és kelet-európai szövetségesek védelmét, valamint az új típusú fenyegetések, köztük a kibertámadások elleni védelmet is – írta az Egyesült Államok elnöke.

Obama szerint a NATO-nak még hatékonyabban kell segítenie az Európai Uniót azoknak a bűnszövetkezeteknek a felszámolásában, amelyek a Földközi- és az Égei-tengeren kétségbeesetten átkelni próbáló migránsok helyzetéből húznak hasznot.

Tekintettel a kihívások egész sorára, amellyel a szövetség jelenleg szembesül, életbevágóan fontos, hogy a NATO-tagországok folytassák a közös védelemre szánt ráfordítások növelését. Hosszú évek után végre sikerül megállítani a kollektív védelmi kiadások csökkenését, és a tervek szerint – csaknem egy évtizede első ízben – a szövetség védelmi kiadásai immár növekedésnek indulhatnak. Ezt a folyamatot fenn kell tartani – áll az amerikai elnök cikkében.

Barack Obama a brit EU-tagságról tartott népszavazásra kitérve azt írta: „jelentős kérdéseket” vet fel a jövőbeni európai integrációval kapcsolatban, hogy a referendumon a többség a kilépésre szavazott, de ő bízik abban, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió egyezségre tud jutni az új kapcsolatrendszer rendezett kiépítéséről, akármilyen nehéz folyamat lesz is ez.

Obama hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság különleges viszonya fennmarad. Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok továbbra is az Európai Unió nélkülözhetetlen fontosságú partnere marad. Amerika és az EU kereskedelmi és beruházási kapcsolatrendszere a legnagyobb a világon, és a jövőben is Európa lesz a világgal fenntartott amerikai kapcsolatrendszer egyik legfontosabb eleme – áll az amerikai elnök pénteki írásában.

Magyarország kifejezetten jól teljesít a védelmi költségek terén, amelyek a 2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó óta 20 százalékkal növekedtek, és ez a negyedik legnagyobb költségnövelést jelenti a tagállamok között–- mondta az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Varsóban, ahol a tárcavezető is részt vesz a NATO-csúcson. Szijjártó Péter „rendkívüli jelentőségűnek” minősítette a varsói csúcstalálkozót, mivel az itt hozandó döntések révén megerősítik a szövetség védelmi képességeit, ezen belül a keleti szárnyat.

A miniszter kilátásba helyezte, hogy a newporti csúcs döntéseinek alapján létrejövő gyorsreagálású erők keretében Magyarországon jövőre megalakul az egyik előretolt irányítási egység (NATO Force Integration Units – NFIU) a 8 kelet-európai elem közül. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az NFIU létesítése nem jár csapatállomásoztatással, parancsnoki pontról van szó, ahol Magyarország esetében 40 NATO-tiszt – köztük 20 magyar – fog szolgálatot teljesíteni.