Theresa May Boris Johnsont választotta külügyminiszternek

Philip Hammond pedig a pénzügyminiszteri tisztséget kapta meg.

MTI
2016. 07. 13. 14:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

David Cameron, aki 2010 májusa óta állt a brit kormány élén, szerda este felesége és három gyermeke kíséretében kereste fel a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, hogy felajánlja lemondását. A palota szóvivője a hozzávetőleg félórás audiencia után bejelentette, hogy az uralkodó elfogadta Cameron lemondását. A konzervatív párti brit kormányfő a 2010-es parlamenti választások után költözött be a Downing Street-i miniszterelnöki rezidenciára, és ott 2256 napot töltött.

Néhány perccel Cameron lemondása után megérkezett a Buckingham-palotába a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetője, Theresa May eddigi belügyminiszter, akinek miniszterelnöki kinevezését Cameron javasolta a királynőnek. II. Erzsébet királynő megbízta az 59 éves Mayt a kormányalakítással.

Később – első miniszterelnöki nyilatkozatában – az Egyesült Királyság uniójának fenntartása mellett tett hitet. Kijelentette: nem mindenki tudja, de a kormánypártot teljes nevén Konzervatív és Unionista Pártnak hívják. „Az unionista szó az Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország közötti kincset érő köteléket jelenti” – fogalmazott Theresa May.

Theresa May az uralkodó tizenharmadik miniszterelnöke – az első Sir Winston Churchill volt –, egyben ő Nagy-Britannia második női kormányfője a három éve elhunyt Margaret Thatcher után.

May Boris Johnsont, London volt polgármesterét nevezte ki Nagy-Britannia külügyminiszterévé. Az eddigi külügyminiszter, Philip Hammond a pénzügyminiszteri tisztséget kapta. Az eddigi pénzügyminiszter, George Osborne távozik a kormányból.

Nem Johnson lesz azonban a brit EU-tagság megszüntetéséről Brüsszellel és az uniós társállamokkal folytatandó majdani tárgyalási folyamat egyszemélyi felelőse. Theresa May szerda este bejelentette, hogy kormányán belül külön Brexit-minisztérium jön létre, amelyet a Konzervatív Párt egyik veterán politikusa, David Davis vezet miniszteri rangban. Davis az 1990-es években, John Major konzervatív kormányában EU-ügyekkel foglalkozó államtitkár volt, majd a Konzervatív Párt ellenzéki időszakában az árnyékkormány belügyminiszter-jelölti tisztségét töltötte be.

Theresa May eddigi posztjára, a belügyminisztérium élére Amber Rudd eddigi energiaügyi miniszter került. Michael Fallon védelmi miniszter megtartotta e tisztségét az új brit kormányban is. Liam Fox korábbi védelmi miniszter a nemzetközi kereskedelmi minisztériumot vezeti.

Theresa May miniszterelnök kormányában a legnagyobb jelentőségű tárcák élére mindezek alapján egyenlő arányban kerültek EU-párti, illetve Brexit-támogató politikusok. Az előbbiek közé tartozik Philip Hammond, Michael Fallon és Amber Rudd, az utóbbi csoportba Boris Johnson, David Davis és Liam Fox. A bennmaradást pártoló tábor egyik legbefolyásosabb frontembere volt ugyanakkor George Osborne eddigi pénzügyminiszter, aki szerda este bejelentette, hogy nem kíván a továbbiakban részt venni a kormányzati munkában.

Osborne-t a Brexit-párt – élén Johnsonnal – kifejezetten gyűlölte a kilépés esetére megfogalmazott, súlyos gazdasági következményeket, adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket kilátásba helyező sorozatos figyelmeztetései miatt.

Már korábban is lehetett következtetni arra, hogy Theresa May kormányában Osborne-nak nem lesz maradása. Az EU-tagságról tartott népszavazás előtt Osborne közölte, hogy ha a többség a kilépésre szavaz, akkor ő pótköltségvetést nyújt be a várható gazdasági sokk hatásainak kivédésére. May azonban a referendum után, amikor bejelentette, hogy pályázik a Konzervatív Párt vezetői tisztségére, programadó beszédében – Osborne-nak homlokegyenest ellentmondva – kijelentette, hogy nincs szükség vészhelyzeti költségvetésre, és ha ő lesz a miniszterelnök, kormánya ilyet nem is terjeszt be.

Cameron június 24-én, a brit EU-tagságról rendezett népszavazás másnapján bejelentette, hogy távozik, miután a választók többsége a kilépésre voksolt. A brit kormány hivatalos álláspontja az volt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja, bár Cameron engedélyezte, hogy a kabinettagok személyes meggyőződésüknek adjanak hangot a referendum kampányában.

Cameron szerdán, utolsó hivatalos kormányfői teendőjeként részt vett a londoni alsóházban a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos heti félóráján.

A vitát bevezető első, ceremoniális kérésre, hogy sorolja fel napi teendőit – ezt a kérést a szerdai ülések elején egy kormánypárti képviselő mindig előterjeszti –, Cameron a szokásos választ kissé megmásítva kijelentette: délelőtt kabinetbeli kollégáival és másokkal tárgyalt, délután pedig még egy teendője van, II. Erzsébet királynő felkeresése a Buckingham-palotában, hogy felajánlja lemondását az uralkodónak, utána viszont naptára „figyelemreméltóan üres”.

Az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn méltatta Cameron hatévi miniszterelnöki tevékenységét. Felvetette ugyanakkor azt is, hogy a konzervatív párti kormány – amelynek vezetője szerda estétől Theresa May eddigi belügyminiszter lesz – eddig nem adott egyértelmű garanciát arra, hogy a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgároknak nem kell távozniuk a kilépési feltételekről szóló tárgyalások eredményeként.

Válaszában Cameron úgy fogalmazott, hogy ilyen kimenetelre „semmi esély” nincs, a brit kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy garantálhassa a külföldi EU-állampolgárok jogainak érvényesülését a jövőben is.

Hozzátette ugyanakkor: egyetlen esetben tudja elképzelni, hogy valamely jövőbeni brit kormány elálljon ettől a garanciától, akkor, ha más EU-tagországok nem biztosítják viszonossági alapon az ott élő brit állampolgárok jogait. Az új brit miniszterelnök azonban „keményen dolgozik majd azon”, hogy ezt a kölcsönös garanciát meg lehessen adni – tette hozzá Cameron. A viszonossági alapról alábbi cikkünkből tudhat meg többet.

Képviselői kérdésre elmondta azt is, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorcsoport az ellene végrehajtott, összehangolt hadművelet eredményeként elvesztette iraki területeinek 45 százalékát, több mint 25 ezer fegyverese meghalt a harcokban, egyre többen dezertálnak soraiból, és az újonnan csatlakozó külföldiek száma 90 százalékkal zuhant.

Szerdai utolsó parlamenti szereplése után – az alsóház protokolláris szokásaitól eltérően – a kormánypárti és az ellenzéki frakciók tagjai egyaránt vastapssal búcsúztatták Cameront, aki miniszterelnökségének hat éve alatt hozzávetőleg 5500 képviselői kérdésre válaszolt.

Cameron a politikától azonban nem búcsúzik, Oxfordshire megyei választókörzetét továbbra is képviseli az alsóházban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.