Brit munkavállalás: a viszonosság lesz a kulcsszó?

A munkavállalói jogok biztosítása a brexit egyik legfontosabb kérdése.

Philip Hammond csütörtökön az alsóház külügyi bizottságának meghallgatásán kijelentette azt is, hogy nem a parlament, hanem a brit kormány hatáskörébe tartozik a döntés a kilépési folyamat elindításáról, vagyis a lisszaboni szerződés vonatkozó 50. cikkelyének aktiválásáról, de a kormány „még nincs abban a helyzetben”, hogy a kilépési feltételekről érdemi tárgyalásokat kezdjen a társállamokkal, így a cikkely aktiválása sincs jelenleg napirenden.

A külföldi EU-állampolgárok jövőbeli státusára vonatkozó kérdésre Hammond azt mondta: a brit kormány elismeri azt az „életfontosságú” hozzájárulást, amelyet a külföldi uniós munkavállalók nyújtanak a brit gazdaságnak.

Hozzátette: hamarosan munkavacsorán találkozik a többi 27 EU-tagállam külügyminiszterével, és „informális megbeszélésen” tájékoztatja őket a brit EU-tagságról tartott referendum következményeiről. E rendezvényen lesz alkalma tolmácsolni az EU-munkavállalók jogairól alkotott brit álláspontot is.

Hammond kijelentette: a találkozón kérni fogja a többi külügyminisztert, hogy a viszonosság alapján hasonlóképp ismerjék el a náluk élő és dolgozó britek szerepének fontosságát országuk gazdaságában.

A brit külügyminiszter közölte: biztos abban, hogy sikerül viszonossági alapon egyezségre jutni a munkavállalói jogok további biztosításáról.

David Cameron miniszterelnök, aki a népszavazás másnapján bejelentette, hogy őszig távozik tisztségéből, ehhez fűzött akkori nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az EU-társállamokban élő britek, illetve a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok életkörülményeiben nem lesznek „azonnali” változások.

A British Future nevű, integrációs és migrációs kutatásokra szakosodott intézet megbízásából az ICM közvélemény-kutató által elvégzett legutóbbi felmérés szerint a választók 84 százaléka támogatja, hogy az Európai Unió más országaiból érkezett letelepülők és munkavállalók továbbra is Nagy-Britanniában élhessenek.

A kormányzó Konzervatív Párt több képviselője is azt szorgalmazta a napokban, hogy a kormány adjon biztosítékokat a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgároknak eddigi jogaik csorbíthatatlanságára.

A lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválására vonatkozó képviselői kérdésre Hammond a csütörtöki meghallgatáson azt mondta: hiba lenne már most elkezdeni az érdemi tárgyalásokat a kiválási folyamatról, hiszen David Cameron miniszterelnök utódja várhatóan csak szeptember 9-én veszi át a kormányfői tisztséget, és egyébként is össze kell állítani a megfelelő szakemberekből álló tárgyaló csapatot.

A külügyminiszter szerint „természetesen” a parlamentnek is lesz szerepe a kilépési folyamat hivatalos elindításában, de az erről szóló döntést a kormánynak kell meghoznia.

Ezzel számos jogi szakértő nem ért egyet, és az egyik legnevesebb londoni ügyvédi iroda, a Mishcon de Reya bevonásával a héten jogi eljárás is indult annak megakadályozására, hogy a brit kormány parlamenti döntés nélkül elindítsa a kilépési folyamatot. A társaság a Downing Streetnek küldött átiratában közölte: az EU-tagságról tartott népszavazás önmagában nem bír kötelező jogi erővel, és ha nem érvényesül a parlamenti jóváhagyásra alapuló megfelelő alkotmányos eljárás, akkor törvénysértő lenne a kormány részéről a hivatalos értesítés kiküldése arról, hogy Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Ebben az esetben a cég szerint a kilépési értesítés jogilag megtámadható lenne.